Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Rhett Butler naplója


Rhett Butler [320010 AL], gazdája Rhett Butler
2011-10-15 Punk Ass Bitch

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/320010
2011-10-15 Punk Ass Bitch

Irónikus, emnnyire nem figyelek magamra, menniyre nem tanulok meg egyetlen leckét... még mnidig felpörgeti a pulzusom ,cska az a baj hogy túl optimista, de az a baj hogy engem meg elkap a sors...de változott bármi is, ha 1 dolog igen, akkor az ez: sose voltam és leszek tökéletes, de én nem esküdözök bosszút...a vargy ma elhívott...menjekát a bálinthoz meg ottl essz a egery és h meglepetésbe menjek...hazudtam...ezért azzal fizettem h egész nap itthon dögöltem... hazudtam, és akármennyire is tudom hogy jogos, ez nem változik... ki akartak ismerni, megnézni mi változott vlem, hallani infókat hogyna férhetnek a bőröm alá....lehet hogy barátkoztak volna, de azt lezártam...és ezt is le kellett volna, kibaszott pandora...mit akartam volna ma? randit...
találkozni vele...tudomisén... nem szabad azon agyalni, ki akar bántani, és senkitől nem várom el hogy hallgasson rám...
nekem sincs mnidig igazam, de próbálom azt tenni ami helyes... de mnident lehet 2 irányba pörgetni...mert valljuk be, alkalomleső és hülye vtam, de tagadás s van itt... ugyan már, az optimizmus mindig alap, de igazából annyira mind1, az a cél hogy aggódjak, és ezáltal romoljon az éeltem, de nem romlott semmi, mert mért romlott volna, már nem építgetek pajzsokat...nem bújok senki háta mögé... nem mondom hogy az emberek mindenben védeni fognak, de azt tudom hogy van kire számítsak, és hogy a bosszú olyan ital, amire lehet hogy úgy vágyunk, mnitha alegédesebb dolog volna, de amikro már a torkunkon van ,és már nem köphetjük ki, akkro érezzük meg miylen keserű, és mennyivel jobb lett volna ha meg se innánk... nem szabad ezen agyalni ,a sors akarta h ezt mostizézzem, de nyugalom... semmivel se bánok akkorát, mint amikro magamra se hallgatok... nem várok csodákat, mégis megtörténnek, és néha bizony felégnek mögöttünk a hidak....

most idézetet írok, másét akartam de az nem az igazi...



Nem volt könnyű mozzanat,
a hidat lassan felgyújtani
a régóta járt hosszú utat
gyötört hátam mögött hagyni.

hiába is mondanám,
nem vagyok jó ember
nagy létszámú embertömeg
lassan csengő nevem után
még kicsi port sem ver fel.

de ameddig én tudom
én senkit se áltatgatok
vagytok, ti egypáran
kik mikor a baj csőstül jön,
engem bőszen támogattok

erős méreg a harag,
még keserűbb ha féltékeny
ellene sincs sok gyógyszer,
csak légy feledékeny

ha döfköd már a gondolat,
tanulj meg nem olvasni
hisz ha valaki vér szemet kap
így próbál majd megtiporni

gőgös felhő, alapja harag
sötét színű lépte nyomán
csak karma számla marad

de ne félj, bolyongó, tudatlan lélek
csak ülj és álld a sarad,
ha nme hallod meg szelét,
nem marja a fogadat

ki magáa hoz bajt,
az magának is okozza,
a törődés megtagadása
ezt csak merőben fokozza

tán nehéznek hallatszik,
hogy hunnyad be a szemed
de törődésed pusztulásba,
kegyetlenségbe mered

a híd már felégett,
már csak előre bámulsz
azon, mi van előtted,
jobb ha nem is ámulsz

amit lelki szemed lát,
az csak a régi élet
hova a te világod
soha vissza nem téved

hisz hova is tévedne,
ez már csak 1 utalás,
egy jelző,
mondatni, egy búcsuztató tanács

hogy akármilyen szépnek tűnik
az előtted fekvő élet
tanuld meg ne észrevenni
az utadon eléd fekvőket



lett 1 olyan érzésem h van vmi a háttérben, és úgy jötta vers, de igazából nem tudom h téll készül-e vmi v sem....nem olvasok, de ha már itt vt az ihlet a vershez hát megírtam... de remélem h semmi és csak utó-paranoia

nemtudom, ki vagy, én állítólagos olvasóm...nem tudom te voltál-e az aki rámírt egyszer, vagy egy barátnőd, ahogyan sok mnident nem tudok...azt viszont tudom, hogy ebben az életben van, aki mnidig hátba szúr, és hogy az ember csak akkor változik, ha egészen a belsőjéig okoznak neki fájdalmat... június 17.ei bejegyzés...pontosan eez történt...a luca... mnidig elárul, va én vagyo kaz alattam lévő helyzetben, ahogy most is, a hátam mögött tudom, hogy igenis h lehord ,de így hogy nem mnodo mel honnan tuudom, ha eza fülébe jut még ő rág be, de azzal hogy lájkolunk valamit, néha nem csak 1 pislantást gondolunk...
ahogy most se... de akármiylen édekes is, úgy érzem hogy boldog vagyok, és ez a földrengés is csak 1 részemet ráztameg... utálok nyálas és minden lenni... megbeszélhetném a dolgot, én csak ehhez értek...
de most nem... ha akarnám, újraépíthetném a hidat, de belefáradtam az építgetésbe... hiába szakította vele, amikor neki tanácsot adtam ,azt nem magamért tettem, de sse hallgatott rám... és most se akarnám hogy elkallódjon, de ha felégeti a hidat, akk égesse, sajnos már nme ott tartok ahol régen... mért karmázok? mért áldoznámfel magam, fognám a másnak szánt pofonokat és szarom le h ki hogyna bánt ha ezzel megvédhetek? mindent csak amgamért teszek....hihetetlen tág értelemben vagyok önző, de önző vagyok..mert tudom hogy a karma megjutalmaz...belefáradtma még abba is hogy kiismerem... pontosna tudom mit akar, és megint csak magát köpi képbe, amikor vasárnap azt mondta, felőle le is feküdhetnék vle...hát ennyit erről...ezt a dolgot az irónia hozta az ő oldaláról...megykepaáhz kincset keresni...pedig úgym aradnék facen mert tudom hogy ez is indul valahova....maaajd


idegesít az egész, az egész mittomén milyen rohama és minden balfaszsága, és az basz föl hogy nem valószínű, noztos h a luca nem akart volna semmit és mivel pipázni hívtma vna át gy tervhez igazodva pipáztunk vna 1-et, én végre kiállapodokm ert zavart h nem tuttma h akar-e vmit v sem de nem, szabotálni kellett és megint én érzem magam hülyén... le kell szarni...sokat tanultam az idősebbektől...le kell szarni...olyan eccerű és milyen működőképes...a határ aközött hogy egoista parasztok vagy csak akadályokat jól kezelő emberek legyünk nem 1 mérlegen való hintázás, hanem egy szimpla döntés. jól kibasztál velem, kedves olvasó... már megnyugodtam...úgy írtma ide a gondolataimat ahogy vannak, nyugodtan, tudván hoy az üzeneteim név nélkül biztonságban vannak, és nem kell aggódnom semmiért, nem kell tovább rejtegetnem a fanni elől, és nem fog zavarni h megnézzem mi vt pl szeptember 5.-én, erre kiderül h a fanni niformálva van... annyira utálom ezt az egész mindenki mindenki ellensége dolgot az osztályba legalább tudom ki utál kit és ki bír kit... nnekem pedig csak egyirányu érzelmeim vannak amik lassan kovácsolódnka, ígyhaverkodtam le lassan a brunóval... hiányzik az emese...fura, mert nagyon nehéz dolgom lenne, tekintve h kolesz... de nem sabad aggódni, ez a kulcsa mindennek... az élet szép, mégha néha fekete tüskés virágok keresztezik is utadat, azokra is úgykell tekinteni, mint ritka és szép dolgokra...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat