Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Rhett Butler naplója


Rhett Butler [320010 AL], gazdája Rhett Butler
2011-10-17 Sad Song

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/320010
2011-10-17 Sad Song

Nem mnidig ó belátni ,de a tetteinknek következményei vannak...a jó karma hívő abban hisz, hogy a jóért jó dolgok történnek vele, de a rosszért is rossz, és ilyenkro a tudtán kívül kínozzam agát....kellett ez nekem....azzal h átmentem elvettem a mojo lényegét...és megfizettem...messze nem érte meg..egyátalná nem érzem úgy hogy a a kis jó csak 1 pöppet is elvett volna a hatalmas nyomasztó érézsből, amit az az érzés okoz, ha nem vagy szükséges...az egész 1 ajándék lehetett....1 kedves gesztus a sorstól....és msot mi vvan? fogalmam sincs...mniden, ami hihetetlen határozott és csodásan törtenőnek hatott, most pipogya nyomulós semmi lett...
a legkevésbé se érzem h a gici bármiről is tehetene, én álltattam agam azzal hogynem barátnőm, de mint kiderült, ha ő tudná én mit jáccok, ugyanígy érezné magát, mert hiába nem vagyok vele, ő magának akart vonla talán, és errenem mentség h én aelőtt baszom el h sszejövünk...a perctől hogy megdicsértem a kabátkáját, egészen amíg mondta h bennt marad, mniden perc kesernyés volt....vajon meg kellett tanulnom a leckét? lesz ez még máshogy? sok dologra kellett rájönnöm...és még amire rá kell még...hogy az éelt nem mnidig nekünk kedvez ,és hogy a kis karma dolgok semmit seérnek ,a sors igenis h agyon fog rugdosni, amíg meg nem érzed milyen súlya van annak amit tettél...de ettől függetlenül jó abban hinni, hogy a kis jók ,amiket ennek ellenére próbáltam tenni, és amiket tettem, talán a holnapot szebbé teszik....az élet néha csak egyetlen jó dolgot ad...a tényt, hogy a holnap eljön... 14:14 van épp...kívántam...mi mást is tehettem volna....mi mást is tehetnék...fáj minden... fáj ez az egész... fáj, de a legjobbna a fáj, hogy ez igenishogy azén hibám...és ezzel nem könnyű megbarátkozni...azzla, amikor tettem valamit, és bár közvetlenül semmi hatásának se klellenelennie,nálam mnidig akad....csalfa emberek rohangálnak a világban, évekig nme látva a kárát annnak, hogym iylen bűnöket követnek el, de amint én rosszat teszek, máris mniden szétesik..mért van ez....a lelkiismeretesség nem más, mint hogy nem hagyjuk a csak számunkra jó dolgok megtörténését, és a tudatalattink mindent úgy rendez, hogy mindig vesén legyek rúgva, amint valamit rosszul teszek...
szomorú vagyok.... nem akarom belátni mennyiremegérdemlem, mennyire így kell lennie, nem akarok ledőlni az ágyra és kiadni, nem adhatom ki...jön a matektanár, és nekem fel kell vennem a pokerfacet, elrejtve hogy mniden széttört, legelőre lettem ültetve, és nem érzem magam erősnek....szomorú vagyok... mindent el tudok szúrni, és csak szeretném azt hinni hogy jó ember vagyok, egy bűnös idiótavagyok, és csak nevettetni akarom az embereket, és képes vagyok visszaélni mindennel, nem mnidenhol tudom mit teszek....kiismert...azért ilyen, mert olyanm nit én....azt hittem nem akaroksemmit, mert ezerirányba akarok csapongani, de végre találtam 1 irányt ahova jólesik ha csapongok, és el is vesztem, ert megint hagyom hogy visszatérjen valami aminek már rég el kellett volna tűnnie...mit akarok? a siekrélményt, ahogxyan nagyon lassan de összejön, és nemezt...ezt a nem is tudomm it...de nemezt....választ... kegyelmet várok...kegyelmet, mert nem tudom azt kimondani ,hogy totálisan megérdemlem...ki tudja ezt kijelenteni? hogy ezt hiába vállalom, a dolgok csak rosszabbak lesznek.... amennxiyre lehet lenyletem, ide már csak kiengedem szépen, hadd merengjen a sook között... nem tudom hova tovább...nem akarok tovább nidulni.... megállítanám az időt... megállítanék mnident, az idő csak peregne, és én csa továbbcsúsznék..a.hogy azt illik....szomorú vagyok...ki is értené meg, mindenkinek belefúrnak a májába... az enyémnek megtalálták a gyenge pontját....elszomorítani... nem keresték ,és nem akartak tovább bántani...de a pillanatnyi elmezavar okozza a legtöbb bajt...mit kaarok...hogy a karma tartozásom továbbszálljon...hogy a következő pillanatban, miután kiszenvedtem magam, az egész újra a régi legyen... mint múlt héten...az a veszekedés csa ka sját karmám segítése volt ,a tény hogy bizony a dolgok egymás ellen vannka ,és hogy hiába akarnék függetle lenni, el kell határoznom kivel, és nincs több kiskapu....folytassam ezt? ha megtudnám hogy érdemes rá összpontosítanám hagynám a többieket, de erre nem láttam okot... csak legyne vége az egész karmalistának...mert ez már nem megy


ami nemrég csillogás volt,
most megvetés szemedben,
ami akkor fölvidulást hozott
most sötét folt szívemben...



ragyogott a hold...az mondtam valahányszor a hold ilyenszépen ragyog, én mosolyogni fogok...tegnap este találtam ki...nem működött...a sors nem akarta hogy mosolyogjak....ma nem annak volt az ideje...ma savanyú mosollyal néztem ahogy az összeolvadó csodálatos világ apró szigetekre válik, és csak abba kapaszkodhatok, amit a kötelemmel ideiglenesen magamhoz rántok.... talált nemrég egy szép idézetet...de nem írt verseket....sokban hasonlít rám....de nem tudom ő-e az igazi....még jó lenne kiismernem...és addig semmi hülyeséget se csinálni...az jót tenne ha megmaradék kb egy helyben...

mindig jó érzés depisnek lenni, kis fűszernwk hat...de nem most...most nem jó, mert most komoly érzéseim vannak, érzéseim amik talán ha még csak 1 picivel is , de többek voltak annál hogy csak le egyenek ejtve....nem határozottan ledobva, csak...csak nem fogja a ritmust, nem az én frekvenciámon keringeni, tönkretéve ezzel a ritmus összességét... azt a frekvenciát, amit más talán annak mondana hogy szeretem, de számomra csak 1 erős érzelmi hullám, melyet ha viszonoznak ,akkor a két találkozó hulám 1 búrát alkot...és ezen búra alatt vagyok én boldog...ezen búra alatt éltem múlt héten... milyen csodás is ez a bura...

nem vártam a legjobbakat, de az a fura érzés....egyik pillanatban icipici közeledés, következőben leejtés..és a legfurcsább, hogy ha aszongya h most mnidenkivel iylen aszondom hehh tudom miről van sző mi mind megbaculunk, de nem, ez most vlem volt ilyen, és ugyanmár, pénteken rám is rám tört a rettegés, de ez most nem volt ugyan az....itt valami nincs rendjén... a mojom nem tnt a mélybe..a mojom maradt, apró segélyhívást akart, újraélesztést... nem akkor kedvelünk valakit, ha folyton a nyakán akarunk lógni, hanem ha fájdalmat érzünk, mikor ő lóg más nyakán, miközben mi a nyakunk nyújtogatjuk és felé araszolunk... a bzalom az, amikor rátesszük valaki vállára a könyökünket, és ha jól választottunk, nyugottan beroggyasszuk a térdünket és alszunk, ha nem, akkor pofára esünk...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat