Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Rhett Butler naplója


Rhett Butler [320010 AL], gazdája Rhett Butler
2012-11-06 Mary

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/320010
2012-11-06 Mary

nem nézek rá. Rá. Eléggé bennem van hogy el fog hagyni. Utálom ezt. Bárcsak fele annyit tudnék jelenteni amennyit ő de annyira nem hogy azt kivánom bárcsak találkoznék valaki mással. Valami fél komollyal. Csak félig fontosnak lenni. A lófaszt. Utálom ezt az egészet. Mindig van valami de ez most... Ez most tényleg szar. nő nap volt. fanni reggel, emese felel. Szonjával beszélget. És a barbi ezzel a fura... Fura el fog hagyni érzéssel. Annyira nem találtam a helyem. Zenét kellett hallgatnom. Igen bazdmeg szükségem van erre. I fucking hate this. Elrángatott orlay előtt ami kb.félig ölt meg. Elhagy. Elhagyhat. El fog hagyni. Legjobb amit tehetek ha elhidegülök. Fáj. Utálom a helyzetet. Én okoztam? Már nem tudom azt tudom hogy ma elhanyagolt és rájöttem hogy mennyire rá támaszkodok és attól a ponttól hogy ez kiderült az én oldalam is kiderült. Ha nincs kölcsönös függés valaki beszopja. És én leszek az a valaki. Might as well start it. Ami tegnap a világot jelentette ma a halálom. Utálom magam. Utálom ezt csinálni. De semmit se tudok tenni. Került. Hanyagolt. Magamra maradtam.



Tárgyilagosan ír. Hazajöttem. kidőltem. szenvedtem. fetrengtem. feldolgoztam a tényt hog y elhagyott. ír. de nem ugyan az. talán sose lesz az mit szerettem volna. de n eki nme volt érdeke hogy beszélgessen én meg leakadtam ott hogy elhagy. remélem rendbe jönnek a dogok. de ki kell találnom valamit. csak ő van. vagy volt. annyira félek a tuddatól, hogy ha holnaptól ő se látogat meg. akkor kihez forduljak. akkor mit tegyek. és miért érzem hogy elhagy. talán mert most az egyszer tényleg a lelkébe hatoltam. most az egyszer tényle megtaláltam a gyenge pontját és előtört belőle. egy estére az volt aki nem szeretett volna lenni. az volt akit hirtelen elképzelhetetlenl megszerettem.... és akire emlékeztetem. ha gondtalanok lesznek a dolgai nem lesz szüksége rám. ha akad valami gondja talán hozzám fordul. talán. de ahogy ő mnodta remekül elbeszélget újra a gittával és jól elkávézat a mesiccsel. teljesen hanyagolható és feláldozható vagyok. ezzel megbántott. ez fájt. olyannyira hogy azt kívántam bárcsak máshol ennék és ráébredtem hogy nem lehetek máshol. aztán hogy ő is elhagy. és hogy nincs semmi. tényleg a mélyponton vagyok de ráírtam mert nem bírtam, mert visítva nyüszítve menekülök a mélyponttól főleg most hogy megtapasztaltam. semmit se tehetek hogy szüksége legyen rám. bárcsak nekem se lenne. abárcsak lenne valaki más azé eltembe. más akihez fordulhatok akivel megtalálhatom a helye. bárcsak.


számít-e még bármi is. elhagy a picsába. megnézhetem nyugodtan fanni cuccait emese cuccait semmi nem tesz semmit. egyik se fájt annyira hogy ledőljek a földre és fájjon a puszta gonodlat is. talán kell ez. talán manipulál. talán direkt csinálja. talán csak hüyle vagyok. talán ugyan úgy egy hülye vagyok. igazából remélem. mert annyi jön le hogy hideg velem. és hogy nagyon jó lenne báármi. nem tudok igazán mit tenni. annyira soakt jelent az osztály de beszélni nem tudok velük. meg kéne változnom. nem akarok tovább sebezhető lenni. fogalmam sincs mit akarok elérni. vagy csak ki kaarok lenni. de nem maradhatok itt. nem merek számítani rá. nem merek bízni benne. túlságosan is félek hogy lehagy. utolsó ember akiben igazán meg tudtam bízni.... nem mnitha mnident elmnodtma vonla de azért lehettem őszinte. hát meddig. kedves voltam azthiszem. senki se értékeli hogy kedves vagyok. ha az embereket meghallgatják megtanulnak rúgni. mi a fasz lesz most. nemtudom. azt tudom hogy aludnom kell. meg kell próbálnom. annyira félek hogy elhagy. annyira félek hogy elhagyott. annyira félek mnidentől amit ez tartogat. annyira rántört ez az egész. azt hiszem erről szól ez a hét. rámtörnek a dolgot. tegnapi izgalmamat ez a mélységes félelem váltotta fel. rettegek. félek. menekülök és nyüszítek. semmi.



A Lánynak ki élt már eleget

Ritka látvány a remény,
ha megelevened előttem,
Csalfán azt hinném szerény
és varázsának bedőltem

Minden szavát kérdés,
gyanakvás nélkül elhittem
minden nyomasztó titkát
emlékeimbe véstem
hátbavert a magány,
s azt suttogta szerelem,
tűnjenek más lányok,
hisz már csak ő kell nekem.

de viselhet az ember szerelmet,
mint holmi szőrme kabátot,
de ha eső után levedli,
találhat egy barátot.

Találtam és szerettem,
majd minden szavát elhittem
soha el nem engedtem,
így sétáltunk mi ketten.


De nem szólhat az ember,
hogy rossz ötletből rántsd ki,
hisz mellélép a némber,
ha túlzottan kiváncsi

és kiváncsi én voltam,
tudatlan és esetlen
el is dőltem volna holtan
ha tudtam mi múlt e tetten

mert lelkébe jutottam,
a zárka legmélyére,
amit ott kibogoztam,
csak zúdult elméjére.

Hisz küzdött ő magával,
küzdöttem hát én is,
felzendült hát dalával,
elveszejtett mégis.

Hisz sebét én téptem fel,
mint fantom hagytam nyomot,
azért hagyott most el,
mert adtam is rá okot.

Elhagyott hát ő is,
kit utálltam bár szerettem,
ki velem nevetett akkor is,
mikor épp eljegyeztem.

Hát kioson a képből,
egyedül fog hagyni,
pár színt visz életemből,
mert ő volt a Nagy Barbi.





Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat