Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Rhett Butler naplója


Rhett Butler [320010 AL], gazdája Rhett Butler
2013-03-08 Bad Day

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/320010
2013-03-08 Bad Day

Meglep hogy még nem használtam ezt a címet, már ha nem használtam. Megmondtam magamnak. Ma semmi nem fog történni. És semmi se történt. De megvolt rá a lehetősége. Nagyon megvolt. Mégis történt valami. Azt történt, hogy megtapasztalhattam mennyire nincs értelme egyáltalán beszélnem vele. Semminek. Az egész csak saját magam áltatása. Legalábbis nekem. Hogy neki ez mi, arról fogalmam sincs. Minden esetbe ha nekem lenne valakim, tuti nem kezdeményeznék beszélgetést. Úgy érezném akarok valamit amit nem szabad. A legnagyobb hibám tavaly pont az volt, hogy engedtem egy hülye gondolatnak és mire észbekaptam már a fagyizóba voltam, hogy a novellámmal éljek. Át kéne dolgoznom. Nem elég kidolgozott.


Fagylalt


Forró nyári nap volt, gonodltam ma sétálok egy picikét. Az utcámban volt egy fagyizó ,azonnal arra vettem az irányt. Kértem is ott egy gombóc fagylaltot, és leülem az asztalhoz. Megviselt időszakon mentem éppen keresztül ,így a településem fele amolyan háborús övezetnk tűnt. Tudniillik lakott a környéken egy hölgy, aki elég rendesen megbántott, nem is igazán tudtam kiheverni, hiába találtam mást. ösztönösen krrültem minden találkozást vele, habár az énem egy jelentős része találkozni és beszélgetni akart vele. De a fagyizó biztos helynek tűnt. Ekkor azonban mégis belépett a fagyizóba. Sebaj-gonoltam, majd távol ül és nincs semmi baj. Igen ám, de követte őt valaki. A fiúja. Ez mindent megváltoztatott, a fagylalt mindjárt keserű lett, ami természetes lenne tekintve hogy étcsokis volt, de itt többről volt szó. El kellett hát hagynom ezt a szeretett helyiséget, és a helyi kocsma felé vettem az irányt. Betértem, és kértem is egy jó korsó sört, az majd elfeledteti a gondjaim. A kocsma volt az én idilli kis szigetem, ahol örökös béke várt rám, de sose érezhettem igazán magaménak a helyet.Ez a helyi pultoslány miatt volt. A helyi pultoslányt évekig szerettem, pontosan tudta milyen sört szeretek, és pontosan tudtam ő milyet szeret, mindig arról álmodoztam hogy zárás után együtt sörözünk, de amikor ez el is jött, sose lehetett az enyém, és valamiért mindenkit tudott kedvelni, de én örökké csak törzsvendég maradtam. Szivesen maradtam volna ott órákat, és elfeledtem volna minden gondomat vele beszélgetve, de ismét valaki mást szúrt ki mellettem, és jobbnak láttam távozni. Sokáig bolyongtam az utcán, feladva a reményt mint a pultoslány, mint a másik hölgy miatt, és nen igazán tudtam most mégis merre. Ekkor botlottam bele a pékségbe, amiről régóra tudtam, egyszer be is tértem, de valahogy nem igazán tetszett meg. Most mégis betértem. Az eladő ksilány nagyon kedves volt. Tökéletesen megértette min is megyek keresztül, úgy éreztem végre megért valaki. Órákat töltöttem ott, de nem a pékárúk miatt. A lánnyal beszélgettem ,egyre jobbna megismretem. Csak ültünk ott, és akkor elém hozta a frissen sült sajtos pogácsát. Szerettem a sajtos pogácsát, és a lányt is megkedveltem. Megkérdezte:
-Szomorkásnak látszol, bánt valami?
-Dehogy, csak már kihúlt ez a pogácsa-Hazudtam, ahogy a fejemben kavargó örvényt próbáltam megfékezni.
-Ó, ezen ne aggódj, már kész is az újabb adag, mindjárt hozom.-És azzal el is indult a sütő fele.
Csakhogy én már a fagylaltozóban voltam, és szenvedtem tovább.
(2012.05.28)



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat