Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Rhett Butler naplója


Rhett Butler [320010 AL], gazdája Rhett Butler
2013-08-09 Boys Don't Cry

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/320010 		2013-08-09 Boys Don't Cry

Még Egy Kör:

Lassú, megfontolt, tompa léptekkel léptem át a küszöböt. A tükörben egy ismerős arc fogadott unott arccal, majd megszólalt:

-Hát ismét körbeértél.

Hát igen. Megint eltelt egy év attól a ponttól, ami valójában sose jelenthetett semmit, mert sose hagytam hogy jelentsen, mégis amolyan támpontként tekintek rá. Azt akartam, hogy kijelölöm ezt a napot, és felmérem mi változott. Egy évvel ezelőtt alapvető gondolat volt hogy mostanra, 365 nappal később, mire a Föld egy teljes kört tesz, talán én is továbblépek, vagy legalább más helyzetben találom magam. És bár rengeteg mindenre számítottam, amikor 365 nappal később ismét átléptem azt a küszöböt, és a tükörből ugyan az a meggyötört arc nézett vissza, ám ha lehet, még meggyötörtebben, még reménytelenebbül, még lenézőbben, ahogy ráébresztett:

Nem változott semmi.

Kapcsolatok kezdődtek és értek véget, emberek voltak boldogok és boldogtalanok, barátságok szövődtek és maradtak abba, de én ugyan ott maradtam. Egy év sem volt elég ahhoz, hogy a dolgok megváltozzanak. Ugyan úgy lemegyek ahhoz a hídhoz, és ugyan úgy eldobok egy követ, bár víz még mindig nem lesz.

Viszont én körbeértem.

A vicces az, hogy ez már nem róla szólt. A lányról, aki egyszer boldoggá tett, majd boldogtalanná és így tovább míg egy napon vége nem lett, megszakítva a körforgást, de nem adva ultimátumot. Nem volt hosszú könnyes búcsú, veszekedéses elválás, esetleg pár pofon és durva szó. De a dátum maradt. Az év minden másik napján arra törekszem, hogy más legyen. Keresem a nőt aki legalább megpróbálja velem elfeledtetni ezt az elmúlt magányban töltött évet, bár nem hiszem, nem is akarom hogy valaha el tudom felejteni. Így örökké megtanítja mennyire értékeljem amim van, mennyire próbáljam javítani és a lehető legjobbá tenni, és kitartani mellette akkor is ha nem tökéletes, ugyanis ha egyszer elengedem... el fog hagyni. Talán nem egyből. Talán elég ideig ahhoz, hogy azt higgyem velem marad bármi is történik. De idővel el fog hagyni, ahogy Ő is elhagyott. És ha egyszer elmegy, nem jön vissza. Elég fájdalmat okoztam ahhoz, hogy bármit is hoz a következő, meg fogja becsülni, pont annyira, amennyire én nem becsültem meg Őt.

Aztán eltelik több mint egy év.

Bármi történhetett volna. Bármelyik nap megtalálhattam volna azt a valakit, bármelyik nap vége lehetett volna. De nem lett. Próbáltam minden reggel úgy ébredni hogy bármi megtörténhet, és minden úgy aludni hogy hátha majd holnap. De egy nap elfogyott a remény, és elfogadtam hogy nem a holnap hozza el a dolgok végét. Ahogy nem is a következő hét, nem is a következő hónap. De abban nem voltam hajlandó hinni, hogy még a következő év sem fogja.

És lám még egy év is eltelt.

Egy év próbálkozás, reménykedés, egy év keserves erőlködés annak érdekében, hogy a mai nap ne így legyen.

Mégis így lett.

Nincs más hátra, mint annak szentelni a napot, aminek eredetileg lennie kellett volna. Egy évfordulónak. Iszok hát arra, hogy még egy évet egyedül töltöttem, sikertelenül keresve a kiutat.

Boldog évfordulót. Jövőre ugyanitt, ugyanekkor.

Őszintén, ki mondaná hogy máshogy lesz?

Gondoltam.

(2013.08.09.) 01:39

-A Viva La Vida jobban ment volna a napomhoz.

-Egy nő is jobban ment volna a napomhoz.

-Ugyan már, nem lehet mindig mindent.

-Azért néha valamit csak lehetne.

-Talán lehet is, csak nem veszed észre.

-És ezt te mégis honnan tudod, legalább olyan nyomorult vagy mit, sőt, pont annyira!

-Nem tudom. Azt tudom hogy nem a Viva la vida lett a zenecím, nem egy nővel töltöttem a mai napot, és nem volt napos idő, ahogy eddig minden évben.

-Viszont a házat se hagytad el.

-Nem volt értelme. Csak saját magamat hazudtoltam volna meg ha kimegyek, tudva hogy úgyis összefutnék vele. Ezen a napon mindig.

-Hát most nem futottál. És ki se mentél. Egy teljesen jelentéktelen nap lett, amin semmi se történt. Most jobb?

-Lehet-e valaha jobb ha már így írom?

-Ha a párbeszéd másik végén egy másik személy írna, esetleg.

-Inkább jobb ha hátradőlsz és élvezed az elsőt, ez legalább új.

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat