Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2008-01-26
Angyali üdvözletek
AZ ERŐS, MÉGIS GYENGÉD
angyalok a béke, az öröm
és a szeretet katonái.
Az almafa és a bogáncs
Amikor az almák megértek, jöttek az emberek, és leszedték őket a fáról. Az almafa mellett bogáncs nőtt, amely nagyon megkedvelte az almafát.
- Ostoba világ! Te egész éven át robotolsz, virágot bontasz, gyümölcsöt hozol, aztán jönnek az emberek, leszedik az egész termést, és még panaszkodnak is. Épp most hallottam, amint az egyik azt mondta, hogy ebben az évben túl kevés alma termett rajtad. Hallatlan! Miért hagyod, hogy kibabráljanak veled? Nézz rám! Nem hozok virágot, termést sem, békén is hagynak.
Az almafa így válaszolt:
- Nekem erről más a véleményem. Virágba borulni és gyümölcsöt hozni a legnagyobb élvezet számomra. Ettől van értelme és értéke az életnek. Egyébként az emberek gondoskodnak rólunk almafákról, óvnak, ápolnak bennünket, hogy ősszel elégedettek legyenek a termésünkkel.
- Való igaz, merőben más a véleményünk - mondta a bogáncs. - Nem könnyű jobb belátásra bírni az ostobát. De hát éljen ki-ki a saját elképzelése szerint! Nekem nincs gondom másokkal, és attól sem félek, hogy bárki munkára kényszeríthetne. Az emberek tisztában vannak vele, hogy tudok vigyázni a bőrömre!
Az eszmecsere ezzel bezárult.
Néhány nappal később emberek jöttek, kigyomlálták a bogáncsot, s még körültekintőbben gondozták az almafát. (Csan Lu)
|
