Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2007-09-05
Jack O'Neill Naplója
Wendy Parkinson, Sam Carter Naplója c. novellája alapján írta : Kendra
hajnali 5
Széles vigyorral a képemen ébredek. Már megint a "meztelen bányász"-os álom... Carter előttem áll teljesen meztelenül, veríték csillog karcsú testén ahogy levegőbe emeli a csákányt. Aztán megfordul, rámmosolyog. Néhány lépést tesz felém, előre nyújtja a karjait. Le akar velem feküdni, tudom!
És akkor felébredek.
De szerencsére nem mindig.... hehe....
6.05
Feladom, úgysem fogok már Carter bányászásával álmodni, úgyhogy inkább felkelek és lezuhanyozom. Elképzelem hogy Cindy Crawford velem tart. És Pamela Anderson is. És Claudia Schiffer. És......
~~~~~~~~~~~~~~~~~
7.45
Késve érkezem a Cheyenne hegyre. Daniel a parkolóban szöszmötöl, derékig behajolva a csomagtartóba - azt mondja, egy váltás zoknit keres. Nem értem, mi baja a felemás zoknikkal, a jelenleginél úgysem tehetné nevetségesebbé magát. Még szerencse hogy nekem csak fehér zoknijaim vannak...
8.00
Holnap egy új bolygóra megyünk. Jó mókának tűnik.
8.07
Carter már percek óta beszél. Úgy minden harmadik szavát meg is értem. Ásványvizsgálat... Kábé annyit tudok az ásványokról, hogy azokkal szoktam megszórni a reggeli zabkásámat a kantinban.
8.10
Oh for crying out loud, úgy érzem hamarosan szétrobban a fejem! Még szerencse, hogy van egy remek taktikám az ilyen eligazításokra - elképzelem, hogy a teremben mindenki meztelen.
8.11
Hammond tábornokra néztem - a fenébe, remélem nem veszik észre, hogy fuldoklom a röhögéstől...
8.12
Észreveszem, hogy Carter engem figyel. Elmosolyodom. Szerintem ő is arra gondol, hogy mindenki meztelen.
8.20
Teal'c Cartert nézi. Remélem, ő nem arra gondol.
8.21
Most meg rám néz. NAGYON remélem hogy nem arra gondol...
8.25
Remek! Az ásványokról szóló kiselőadás után most azt is meg kell hallgatnunk, hogyan akarja őket egy kis ecsettel leporolgatni, aztán kifényesíteni, és éjszakákon át vizsgálgatni a mikroszkópja alatt... Inkább tovább rajzolgatok, bár fogalmam sincs, mi lesz belőle.
8.26
Kezd hasonlítani egy piramisra, háttérben a lemenő nappal, előtte tevekaravánnal és a nyitott eseményhorizontú Csillagkapuval. Vagy inkább olyan, mint egy virág?
8.27
Asszem a virágnál maradok.
8.35
Hammond tábornok befejezi az eligazítást, mi pedig felállunk. Carter elmegy mellettem, és véletlenül meglátja a rajzomat. Leesik az álla. Tudom, mire gondolhat. "Milyen pasi rajzolgat virágokat? Az, amelyik buzi."
8.36
George elsüt egy harmatgyenge poént. Bosszúból megint elképzelem meztelenül, és mikor megkérdezi, min röhögök, csak legyintek és nevetek tovább.
8.48
Tömény unalom. Mindenkinek van mit csinálnia - Daniel valami hieroglifákkal szerencsétlenkedik, Carter visszavonult a laborba, Teal'c egyszemélyes szektát alapított a gyertyái között... Csak én unatkozom. És mivel nincs kedvem se egy felemás zoknis, két lábon járó nyelvkönyvhöz, se a jaffa agyrémekhez, csak egy választásom maradt...
8.50
Kopogok, majd benyitok a laborba. Carter az egyik asztalnál dolgozik.
"Üdv Carter... Mit csinál?"
Nem mintha nem látnám, hogy épp a kávéfőzőt szereli.
"A naquadah reaktor negyedik szekcióját kalibrálom, uram. Úgy tűnik meghaladja az eredetileg tervezett paraméterek korlátait."
Ó.
"Ó."
Esküdni mertem volna, hogy kávéfőző...
"Meghaladja az eredetileg tervezett paraméterek korlátait? Úgy érti nem működik?"
"Igen, uram."
Rámosolygok. Ez amolyan "leplezzük el hogy teljesen hülyék vagyunk és nem értjük amit mondasz" mosoly. Szerintem átlát rajtam, mert olyan furcsán néz... Ellépek mellette és felveszek egy kenyérpirítónak látszó valamit az asztalról. A mozdulattal véletlenül kirántom a konnektorból. Carter fölényes nyugalommal vonja föl a szemöldökét.
"Uram?"
"Bocs Carter." Gyorsan a zsebembe süllyesztem a kezeimet, ezzel biztosítva, hogy semmi mást nem fogok eltörni. "Azon gondolkodtam..."
"Igen?" Félbeszakít, a szemében reménykedés. Ne reménykedjen Carter, nem Hammond tábornok üzenetét hoztam egy kéthónapos, azonnali hatállyal érvényes, Hawaiion eltöltendő kimenőről.
"A dokinak hamarosan szülinapja lesz. Többször is megmentette már a bőrömet, szóval arra gondoltam..."
"Igen?" Nem Carter, nem is azt akarom mondani hogy nyugdíjba küldenek, és ezentúl maga lesz az SG1 parancsnoka.
"...szeretnék adni neki valami ajándékot. Van ötlete? Gondoltam talán van, mivel maga is nő."
Most megint mi rosszat mondtam? Ismerem ezt a csillogást a szemében. Ez az a bizonyos "hardcore feminista vagyok" nézés, amitől feláll a.... szőr a hátamon. Rámosolygok - ez mindig megbékíti.
"Miért nem megyünk vásárolni együtt, uram?"
"Jó ötlet! Nézünk valamit amint visszatértünk a következő útról. Köszönöm Carter, maga..."
...a legszexisebb nő akit valaha láttam? valami enyhébb is megfelel....
"...szuper!"
2.56
Carter megmentette a bázist, talán a világot a pusztulástól a bázis komputereinek átprogramozásával hogy meg tudjuk találni a láthatatlan, ellenséges idegent aki nem jól viselte Daniel felkérését egy kis csevegésre. Hát nem megmondtam, hogy szuper a nő?
4.01
Daniel megkérdezi, lenne-e kedvem egy sörhöz munka után. A világért sem hagynám ki a látványt, mikor Danny fiú abydosi népdalokat énekel, Teal'c billiárd-golyókat tör a fején, Carter pedig le akar itatni, hogy aztán kiélje rajtam a vágyait.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
6.50
Az O'Malley's-ben kötünk ki. Az ajtóban két részeg összetéveszti Teal'c-et valami kosárlabdázóval, és mindenáron autogrammot akarnak kérni tőle. Daniel elmagyarázza neki, hogy az autogramm azt jelenti, a saját nevét kell leírnia az elétartott papírdarabra. Kíváncsi vagyok, mit fognak szólni a srácok mikor holnap kijózanodva megmutatják az autogrammot a haverjaiknak, és a "Michael Jordan" felirat helyett felfedezik a "Teal'c, Apophis első számú jaffája" aláírást.
7.04
A nagy, fekete jaffa főnök elég jól belejött a biliárdozásba. Most még azzal sem próbálkozik, hogy kettétörje a fején a golyókat - biztos őt is kimerítette ez a nap. De még mindig ő itt a legnormálisabb - Daniel az első korty sör után kómába esett, Carter pedig már reggel óta hozza ezt a meg-nem-értett-zseni formát.
7.06
"Szóval Teal'c.." próbálok beszélgetést kezdeményezni az egyetlen normális lénnyel a közelemben. "Nincsenek mostanában furcsa álmaid?"
"Ami azt illeti, vannak, O'Neill."
"Oh. Van közük... Bányászáshoz?"
"Nem, O'Neill. Valami egészen másról szól az álmom. Elmeséljem?"
"Hát persze!" egyezek bele, és remélem, hogy valami izgalmasat fogok hallani. Valami hasonlót, mint Danny fiú álma azokkal a táncoló háremhölgyekkel...
7.09
"...aztán hirtelen a régi házunkban találom magam, és az ablakon keresztül látom, hogy egy kékre festett arcú jaffa áll odalent. Egy banánfürtöt egyensúlyoz a fején, és egy Alanis Morisette számot énekel. Aztán azt kiáltja felém: "te is hem netjer vagy, nem menekülhetsz a sorsod elől". És akkor Nephthüsz tűzgolyói elborítanak mindent... Hát itt ér véget az álmom, O'Neill."
Elképesztő. Ennél nagyobb hülyeséget még soha életemben nem hallottam. Tényleg nem semmi a fickó, pár perc alatt többször aludtam el nyitott szemmel, mint Carter monológjai alatt.
"Ez igazán szörnyű, Teal'c..." mormogom.
"Akarod hallani egy másik álmomat is?"
"Ááá, nézd csak, szerintem a többiek hiányolnak minket! Carter is milyen megrovóan néz, amiért nem ülünk ott mellettük..."
"Szerintem Carter százados egyszerűen csak a hátsódat bámulja." mondja Teal'c rövid töprengés után, és felvonja a szemöldökét.
"Lökd le az utolsó golyót, és menjünk vissza!" mondom, mire Teal'c felemeli a dákót, és megcélozza a nyolcadik golyót. "Ne így... Kézzel. Oké, és most menjünk a többiekhez."
Bírom a fickót, de néha a hideg is kiráz tőle...
7.10
"Mit hagytunk ki? Valami jó kis pletykát?" kérdezem, mikor leülünk az asztalhoz. Carter megkönnyebbültnek látszik, amiért visszajöttünk. Daniel csak vegetál. Rosszul néz ki a fiú. Már vagy fél pohárral megihatott...
"Az álmokról beszélgettünk" mondja Danny. A világért sem akarom megkockáztatni, hogy Teal'c még egyszer elmeséli az álmát, ezért gyorsan közbevágok:
"Álmok! Nekem van egy igazán furcsa. Azt hiszem arra a küldetésre vezethető vissza mikor manipulálták az emlékeinket."
"És mi az, Jack? Megint a meztelen bányászás?"
Carter kikerekedett szemekkel bámul. Vajon félreértette? Vajon most azt hiszi, azt álmodom, hogy a hét törpe mászkál és énekel körülöttem a kis csákányaikkal, és mind meztelenek?
"Olyasmi." Rápillantok, zavarba jövök. Az Isten szerelmére, ugye nem hiszi azt!?
"Részleteket, Jack! Hallani akarjuk a részleteket!" Daniel mellbeboxol. Ha kicsit kevésbé lenne satnya és szemüveges, most lerepülne a feje a helyéről...
7.13
"Igen, az tényleg vicces volt. Jól állt magának a hosszú haj!" Carter nevet. Az egyetlen alkalom, mikor nem örülök neki, hogy boldog, az, mikor rajtam viccelődik.
"Röhögjön csak, de meg kell mondanom, az a süti tényleg nagyon finom volt..."
Általában szeretek nosztalgiázni, ha nem épp ezt a számomra felettébb kellemetlen Kynthia-ügyet emlegetik... Bár nem hiszem, hogy aggódnom kell. Teal'c nem nevet - szerintem nem érti a földi vicceket, de ez a jaffa viccek fényében nem meglepő. Daniel pedig mintha fel sem fogná, mi történik körülötte. Carter ugyan nevet, de látom a szemén, hogy gondolkodik. Mintha a lehető legfinomabban akarna témát váltani...
"Ja, hehe... Szóval mi is van azzal a bányászós álommal, ezredes?"
Nem sikerült túl finomra. Mindegy, örülök hogy tisztázhatom magam.
"Az nem úgy van, ahogy gondolja. Tudja, mióta azon a küldetésen..."
"Csaaaaak egy pásztoooor lááááánya voooooolt...." üvölti hirtelen Daniel, újabb lehetőségemet tönkretéve. Ilyenkor utálom őt. De azt hiszem, a többi vendég még jobban utálja...
7.16
Kidobtak az O'Malley's-ből. Szerintem ezúttal végleg. Tulajdonképpen megértem. Milyen hasznot hozunk nekik? Az egyik fickó általában az első söre után elájul, a másik rendszeresen tönkreteszi a billiárd-készletet...
Az egyik felajánlja, hogy hazaviszi a másikat.
Remek. Magyarázkodhatok.
7.17
De nem az utcán.
"Carter..."
"Igen?"
"Nincs kedve feljönni hozzám? Fiatal még az este."
"De, persze hogy van!"
Elmosolyodom. Optimista vagyok, mint Kawalsky a Chulak-i küldetés előtt... Feljön hozzám! Éljen!
7.18
El kell tűntetnem a Playboy gyűjteményt a vécéből...
7.42
A lakásom. Carter áhitattal néz körbe - vagy csak a furcsa szag zavarja? Remélem tudja, mennyire nehéz az egyedül élő férfiaknak...
A kezébe nyomok egy sört és a díványra mutatok, hogy üljön le. Aztán kirohanok a vécébe, felnyalábolom az újságokat, és begyűröm őket a ruhásszekrénybe. Közben azért belepillantok némelyikbe - attól mindig olyan romantikus lesz a hangulatom.
7.43
Ideges vagyok, de megpróbálom józanul látni a dolgokat. Csak mert szeretnék kikezdeni vele, az nem jelenti azt, hogy ki is fogok kezdeni vele.
Bárcsak kikezdenék.
7.45
Kínos csend. Remélem nem kérdez a szagról... Nem szívesen vallanám be neki, hogy utoljára akkor takarítottam, mikor Daniel még az Abydos-on volt... De a csönd egyre kínosabb.
7.47
"Van, aki szerint lassan kell csinálni. De hülyeség, csak akkor lesz jó, ha gyorsan túl vagyunk rajta! Persze, ez kortól is függ. Nekem például nehezebben ment, mint mondjuk Danielnek. Na nem azért mert lemerültem vagy ilyesmi... "
"Persze, uram. Maga tele van élettel. Ez egy nehéz feladat."
"Igen. Szóval mikor már jócskán benne jártam, arra gondoltam, kár is volt elkezdeni. De végigszenvedtem. És örülök hogy megtettem. Jó volt."
"Örülök neki hogy sikerült. Nem mindenki tud leszokni a cigarettáról, ez önfegyelem kérdése."
"Nagyon igaz..."
Carter kényszeredetten mosolyog, majd húz még egyet a söréből. Elképesztő történetem a dohány elleni küzdelemről nem hatotta meg túlságosan. Ennél nagyobb bakot már csak akkor lőhetnék, ha felajánlanám, hogy megmutatom neki a bélyeggyűjteményemet...
7.48
Miért is ne mutathatnám meg? Van néhány nagyon értékes, egyedi darab, egy olyan nő mint Carter biztosan értékelné.
7.49
Á, inkább nem...
7.53
Nagyon kínos csend. Végső kínomban épp elkezdenék mesélni egy sztorit arról, fiatalabb koromban hogyan támadt rám két részeg, kiéhezett női katona, de szerencsére Carter közbevág, és mindkettőnket megment attól, hogy elmeséljem a sztorit.
"Uram, még nem mesélte végig az álmát."
"Félbeszakított a 'Csak egy pásztor lánya volt' című nóta, ugye?" Carter áhítattal néz rám. Ennyire tetszenek neki a dilidoki abydosi dalai? Na mindegy. "Danielnek igaza van. Meztelen bányászásról álmodom..."
Látom magam előtt, amint Carter lát engem maga előtt meztelenül, körülöttem pedig hét alacsony, pucér ember, csákányokkal...
"...csakhogy nem én vagyok meztelen."
"Akkor ki?"
"Maga."
Elkerekedik a szeme, és azt kiáltja:
"Én pedig *magáról* álmodom ahogy meztelenül bányászik!"
Wow. Nincsenek törpék. Éljen.
"Úgy tűnik egyikőnknek sem kellemes az álom." hazudom.
"Nem feltétlenül." hazudja ő. "Utána néztem az interneten."
"A meztelen bányászásnak?"
"Hát... Nem, nem igazán. Megnéztem mit jelent valakit meztelenül látni egy álomban."
Ó, én tudom. Azt jelenti, hogy le akarom tépni a ruháit és szenvedélyesen szeretkezni az illetővel.
"És?" kérdezem azért.
"Jelentheti, hogy semmit sem akar elrejteni, vagy hogy fel akar fedni egy titkot."
Ó.
"Nem azt jelenti hogy le akarom tépni a ruháit és szenvedélyesen szeretkezni magával itt és most?"
"Nem!"
Aha! Kiakadt a kérdéstől. Szóval mégis azt jelenti. Ez a helyzet meg azt, hogy a Divide and Conquer ama kimaradt jelenetében ő is bevallotta, milyen fontos vagyok neki.
Közelebb húzódom, és mélyen a szép, kék szemeibe nézek.
"És milyennek találja az ötletet?"
Vajon mit válaszol? Megtesszük? Vagy nem? Remélem emlékszik a jelmondatomra: 'Pokolba a szabályokkal!' Végül is ez ugyanaz a nő, aki képes volt a macskáját egy fehér overallos idegen fickónak ajándékozni. Csak benne van egy kis őrültségben!
Ha használnék olyan szavakat, hogy erkölcs, azt mondanám, ez egy erkölcsi dilemma. De nem használok.
"Szerintem nagyon jó ötlet."
Kinyújta a karját, én pedig megcsókolom. Az álmom valóra fog válni...
7.54
...legalábbis részben, mert Pamela Andersont sehol sem látom. De mindegy, elég nekem Carter is...
11.23
Hm, mit is mondott az előbb? Úgy hallottam azt mondta "húha".
Ez pedig annyit jelent "átkozottul jó voltál bébi".
Elmosolyodom. Erre csak egy válaszom lehet.
"Bizony, Sam. Húha."
|
