"Nihil Verum est Omnia Licita"

Fénykép lecserélve. Első komolyabb photoshopos munkám, kicsit sötét, kicsit béna, de az enyém.^^
Ha egy szóval kéne jellemeznem magam, akkor az oximoron a tökéletes választás.
Amúgy INTJ vagyok, ha valakit... Az átlagnál kicsit magasabb IQ-val, viszont a béka hátsója alatt lévő EQ-val és kevés baráttal. Előbbi kettőn változtatni sajna nem tudok, utóbbin meg dolgozok, de nehéz az ember élete kvázi aspergeresként. :D
Szabadidőmben rengeteg olvasok (Shakespeare-től kezdve a képregényekig és a gore horrorig bezárólag szinte bármit), kockulok, filmeket és sorozatokat bámulok meg zenét hallgatok. Hirtelen nem tudom mit írhatnék még. Ha érdekel valami, megkérdezed.
Ez az idézet Dave "Vitriol" Hunttól származik, de (szinte) tökéletesen igaz rám is.
"Mindig olvasok, tévézek, gondolkodok, és mindezen dolgok hatással vannak a világhoz való viszonyulásomhoz. Nem megyek el csak úgy amellett, amiket az emberek tesznek, és fogékony vagyok a szép, nemes dolgokra is. Mindemellett azonban azt gondolom, hogy ugyanúgy vannak szörnyű, borzasztó dolgok is a világon. Az ördög köztünk jár, szellemek vannak körülöttünk, s vannak olyan dolgok is, amitől megfagy a véred, ha nem vagy felkészülve rájuk. Az emberek szörnyű teremtmények, de lenyűgözőnek tartom őket. "

És most következzen valami egészen más.

Edgar Allan Poe: Egyedül (ford. Radó György)

Mindig, már mint apró gyermek
Más voltam, mint más e szemek
Másként láttak – más szenvedély
Tüzében égett ez a vér.
Más forrásból fakadt a bánat
Énbennem; más hangokra támadt
Csapongó kedv az én szivemben
És mindig egyedül szerettem.
Viharzó éltem hajnalán
Akkortájt bukkant fel talán,
Jó s rossz mélyéből tört elő
E titkos, bénitó erő:
Szurdokból vagy hegypatakból,
Fennen rőtlő szirtfalakból,
Míg az őszi napkorong
Mindent színaranyba vont –
Míg sujtó istennyila
Mellettem suhant tova –
Menny dörgött, zúgtak szelek,
És egy furcsa felleget
(Tiszta-kék égbolt delén)
Zord démonnak láttam én.




"A Semmi önmagát megölte, a teremtés a sebhelye, az ember a hulló vére, a világ a sírja, amelyben rohad. "