|
Timcsi naplója
Tristánia [133144 AL], gazdája Timcsi
2005. március 23.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/133144
|
2005. március 23.
Ma el akartam menni tavaszi kabátot venni, de inkább majd holnap. Valahogy ma nem volt kedvem...
Találtam egy nagyon szép verset:
Christina Georgina Rossetti (1830-1894)
Emlékezz
Emlékezz rám, ha tőled messze-messze
a hallgatag országba érkezem,
s nem foghatod meg többet a kezem,
és nem fordulhatok el tévedezve.
Emlékezz rám, ha majd magad leszesz te,
s nem szólsz jövőnkről, úgy, mint rendesen:
csak emlékezz és értsd meg, kedvesem,
késő tanács, imádság, minden eszme.
De ha felejtesz, s aztán valahogy
emlékezel reám, ne búslakodj,
mert hogyha Éj s Romlás a szenvedélyt
nem ölte meg, mely hajdan bennem élt,
százszorta jobb, hogy mosolyogj s felejts,
semmint emlékezz és egy könnyet ejts.
Kosztolányi Dezső fordítása
...
Ezt a verset pedig egy fórumos hölgy ismerősőm írta... Nagyon szép verseket írt már és sok versenyt is megnyert velük. Gratulálok neki!!
Sorsom lettél...
Autor:: csingi Dátum:: 01-09-2005 @ 01:43 am
Sorsom lettél... s érzem összeroppanok
Küzd bennem száz érzés és indulat.
Szavam elhalt, szólni nem tudok,
Már csak én értem hallgatásomat.
Szívem segítségért az égnek kiáltott
Remélve nyújtottam felé kezem.
Riadtan vettem magamra az átkot
S hajtottam alázatra gyarló fejem.
Vidáman derülni vágytam, de kínmosoly
Nyílt arcomon - könnysápadt rút virág.
Bíztam, vállamat játszva megrándítom
Helyrebillen köröttem a zord világ.
De félek, egyre félek – csak nevetsz,
És szemedben a fény nem kacagás
Talán harag, gúny – egyre megy,
mit érzek én. Szavad többé már nem kabát
mit felvehetnék s melegítné fázó lelkemet.
Mert gőgnek tűnik a fájó hallgatás,
Megfagyok ebben a szörnyű őszben
Hol búcsút int a szerelem s az ifjúság.
|
Problémás tartalom jelzése
|
