Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/46330
|
november 8.hétfő
jah..újabb hét...gázos mi?! csak telik csak telik...és mivel? a nagy gyötrelmeimmel...és mi a jó benne? naná hogy semmi...ideig óráig úgy érzem tök jó minden, holott semmi sincs rendben...nem járok iskolába, nincs munkám, anyám is megváltozott, kezd elidegeníteni, (talán tudatosítani akarja hogy felnőttem?! és úgy is kéne viselkednem?!) de én nem akarok felnőni...a barátaim rájöttem nem is igaz barátok és ebben a világban mindenki a saját érdekeit tartja szemelőtt és eszerint is használ ki más embereket, és nem utolsó sorban az ember akit szeretek, nem szeret, csak használ...használ, amíg még itthon van és ahogy neki az tetszik. tudatosan manipulál, nehogy elszakadjak tőle, de részéről nincs semmi érzelem...ez neki kibaszottul megfelel, nekem viszont kész rémálom az egész. de nem taszítom el magamtól, mert egy szerelmes ember ilyenre nem képes...mostmár hogy tudom, sem teszek semmit, ergo teljesen hülye, nem normális, mazoista faszfej vagyok... hát...semmi sincs rendben...az emberek betegek egy beteg világban...most hogy ilyen sok időm van, csak filózom ezeken a hülyeségeken, így én is megőrülök és ahelyett hogy csinálnám amihez kedvem van, gyötröm magam és ráteszek még két nagy lapáttal, nehogy jól érezzem kicsit is magam. ja és persze ha jól is érzem magam (uszkve két perces rohamokra kell gondolni) utána rájövök, hogy nem volt értelme, mer így csak még rosszabb a helyzet... megőrülök ebbe..................
egy nagyon elkeseredett barátommal voltam ezidáig, hasonló cipőben jár mint én...az öngyilkosságról beszélgettünk. ő állt azon oldalon én meg voltam az ellenzék.. de most hogy lejátszottuk ezt a játszmát is, gondolkodóba estem...persze ez mind elméleti síkon, nem kell rosszra gondolni nem ölöm meg magam vagy ilyesmi, a legnagyobb önzőségnek és egyben gyávaságnak tartom...most csak úgy gondolkodom rajta. a filozofikus oldalról is megvizsgálva. és rájöttem hogy milyen jó lenne. csak aludni...nem érezni semmit. sem lelkileg sem fizikálisan. mi értelme érezni a rosszat és a jót? hogy meg tudjuk különböztetni egymástól a kettőt? de miért? van ebben valami értelem? már nem is akarom érezni a jót sem...tudni milyen az amikor csak szenvedés az élet nagy része? és egész életemben a jó dolgok után sopánkodnék amiket még akkor egyszer éreztem amikor még ez és ez volt....fasság.... meggyötört embereket arcokat látok nap mint nap...mindenki szenved a saját hülyesége miatt. én nem akarok szenvedni...de már jól sem akarom érezni magam. jahajj... ez most így nagyon elkeseredetten hangzik, de nincs semmi vész, majd egy nagy alvással kikúrálom magam és holnap megint kezdődik a szokásos mókuskerék. majd felkelek mintha mi sem történt volna, és miután eltelt a nap és béjbbel is kimulattam magam a moziban, rájövök, hogy napról napra percről percre egyre jobban szeretek egy olyan embert aki engem semmibe vesz és nem érez irántam semmit...maximum egy jó párszor kihasználna szexuálisan is, nem csak érzelmileg..az még belefér..sőt..nem?! ez alap... amíg persze hagyom...viszont nem hagyom, de ha tovább csinálja előbb utóbb beadom a derekam és akkor aztán lesz nemulass nekem...faszom kivan komolyan...és ma is elszívtam egy doboz cigit..jó, mintha ez olyan meglepő lenne...csak szar érzés rádöbbenni, hogy megint 460 ft elúszott...és az egészségem is ezzel együtt, már évek óta...nem jó semmi. és megmondjam mi okozott ma nagy örömöt? hogy rágyújthattam egy kibaszott szálra, amikor úgy éreztem jól esne...ez az élet? jelenleg számomra igen...nevetséges és szánalmas vagyok. és az is maradok amíg nem változtatok a hozzáállásomon...és hogy mikor fogok? amikor már olyan szinten kihasználtak és lealáztak emberileg, hogy azt mondom elég...és ez még nem az a pillanat...bár megélni nem szeretném. ja, meg persze fenáll még a csoda lehetősége is, bár sajnos engem a csodák is elkerülnek...ha van valahol őrangyalom, kérem jelentkezzen, mert ez így nem állapot... történnie kéne valaminek....najó...tényleg szánnivaló vagyok...már én is szánom magam. kellemetlen...megint jó sokat írtam és nyúlbéla nem fogja tudni elolvasni...de ezt inkább ne is...
|
