Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/103966
|
2006-04-02
Vagyok...
Vagyok az, aki én vagyok
szemedben csillag, mi ragyog
szíveden a fény szerelme
halk mosolyod tiszta lelke
vagyok élő ér, vér benned
s meleg drága két kezedben
vagyok megszentelt tér, szentély
s végtelen ég, mi itt benn él
vagyok tűz, emésztő mély vágy
tested földjét perzselő láng
vagyok szomj, mi parttalan mély
s tiszta víz, mi ajkadhoz ér
vagyok éj-álom szemeden
én ringatlak el csendesen
betakarlak holddal, éggel
s úgy vigyázom álmod éjjel
lélegzetem tiszta dallam
ringatlak kedvesen, halkan
s ha felriadsz, csillagszívem
csókot lehel rád szelíden
vagyok harmatos friss reggel
simogatlak hűs szellővel
ébresztgetlek óvva, lágyan
el ne véssz az éjszakában
vagyok sugárzó Nap-vándor
felveszem szemedről álmod
tiszta mély tűzzel követem
égen visszhangzó léptedet.
Vagyok az, aki én vagyok
suhanó élet utadon
szabadság gyönyörű tiszta
áradó éles illata
lágy szellő könnyed halk tánca
ég szívén madarak szárnya
Csend szava, égbolt mély kékje
a Végtelen szenvedélye
szívedben születő dallam
tiszta óceán, parttalan
vagyok szemedben a titok
hajnallángot varázsolok
vagyok fájdalom, mi temet
mámor, mi felemel, szeret
vagyok hideg árnyék s lágy fény
angyal, ki szemedből rám néz
vagyok a semmi s a minden
igazat szerető Isten
vagyok teljesség s halk hiány
kutatok önmagam után
utam végtelen és véges
szeretek, játszom és élek...
vagyok az élet illata
csillag lángja, virág szirma
ég kedvese, föld kegyeltje
Mindenség áradó lelke
vagyok parttalan mély élet
kicsike s nagy, anyag s szellem
csillag, por, kis szárnyas bogár
égen imádkozó madár
ember s Isten, sírás s öröm
halálba vesző és örök
vagyok testvéred, kedvesed
barátod, szülőd, gyermeked
tó vize, erdő zöld szíve
vad hegyek tiszta szép íze
vagyok álmodó valóság
szédítő mélység s magasság
halk este csillagos teste
napfivér aranyló selyme
földi tűz emésztő lángja
szeretők ölelő vágya
gyengéd éj csendes mély s tiszta
csillagok őrizte titka
égi tűz vakító fénye
hullámló tenger zenéje
a hatalmas ég kék sátra
Földanyám meghajlott háta
szolgálattól megtört teste
magánya, drága szép könnye
vagyok riadt űzött zsákmány
nyomomban sötétség, halál
fegyvered sebez, fáj, ember
életem kedves, ne vedd el...
vagyok hús gyilkos asztalán
mély ráncok Isten homlokán
vagyok gyermekek öröme
ártatlan tiszta nagy szeme
öregek remegő keze
a múlt halk emlékezete
vagyok az ő gyenge fáradt
életük, mi halálba tart
vagyok a kín, mi elpihen
szenvedő tag szemeiben
vagyok távozók sóhaja
s túlpart könnyed friss illata
vagyok tiszta fény, mi ragyog
kereszt fölött, a sírokon
vagyok gyászolók fekete
távolba meredő szeme
néma vad harag s fájdalom
s vagyok, ki az erőt adom -
szelíd csendes tiszta angyal
szeretetem megvigasztal
vagyok születő új élet
felsírok erősen, mélyen
anyám puha karján, vérben
megnyíló szememben ÉLET...
Vagyok az, aki én vagyok
ég alatt veled táncolok
vagyok az, aki Te is vagy
megsimogatsz, simogatlak
vagyok tág tiszta szabad ég
testvérkém, te is itt benn élsz
benned vagyok s te is bennem
egymásért vagyunk végtelen...
vagyok határtalan, igaz
örökkévaló pillanat
tágasság, tiszta belső Csend
vagyok, aki megszületett
s kinek most átadom magam
vagyok az, aki elfogad
vagyok az, aki Te is vagy
teljesség, lángoló csillag
éjsötétben tisztán élő
mély derű, halk szépség s erő
vagyok az, aki én vagyok
ha elmegyek is, maradok
csendes lélegzeted, kedves
vagyok az, aki szeretlek...
szavakon túl, tudatos lét
csend, öröm, szeretet és fény
áldás, nyugalom, mély béke
vagyok a lét szenvedélye
vagyok az, aki sosem fél
ölelő tiszta szép egység -
aki Te is vagy, ki érez
vagyok a végtelen élet.
Aki Te is vagy, az vagyok
vagyok az, aki én vagyok...
|
