Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
|
2006-09-26
Matija Gubec 3. - Franz Fimpl háza
A horvát parasztlázadás vezéréről, Gubec Mátéról elnevezett utca keleti oldala be van rajzolva arra a térképre, amelyet még 1778-ban készített Leopold Kovács Károly. Az a parcella, amelyen a 3-as számú ház áll, ugyancsak szerepel ezen a térképen. A parcella közepén egy kis falusi házacska állott, a telek északi szélénél egy vízfolyás húzódott. Ugyanezt a helyzetet ábrázolta a városközpontról készült 1799. évi térkép, valamint az 1838. évi is, amikor a feljegyzések szerint a parcella Szalai József bognár tulajdonát képezte.
Négy évvel a város 1838. évi feltérképezése után kidolgozták ennek a vízfolyásnak a szabályozási tervét, és föld alatti, falazott csatornába vezették. A dokumentumon szereplő adatokat olvasva azt látjuk, hogy a parcella továbbra is a már említett Szalai tulajdonát képezte.
Ezek voltak azok az évek, amikor Szabadkán tervezgették a Nagy Vendéglő megépítését, mert a régi Nagy Vendéglő már elavult, és nem felelt meg az akkori követelményeknek.
A Városi Tanácsban élénk vita folyt arról, hogy megvásárolják-e Rudich József vendéglőjét (a mai Strossmayer utca 8-as szám alatt), vagy építsenek újat, amely egyúttal színházépület is lenne. A Rudich-féle vendéglő megvásárlása mellett kardoskodó városatyák egyik legfőbb érve az volt, hogy a városnak nem áll módjában új vendéglőt építeni, mert a már említett csatorna megépítésével elhasználták a város többéves téglatermelését, emiatt több év kellene ahhoz, hogy előállítsák az új vendéglő megépítéséhez szükséges téglamennyiséget. Szerencsénkre a város az új létesítmény megépítése mellett döntött, így Szabadkán tízegynéhány évvel később megnyílt a Szálloda Pest városhoz (ma: Népszínház).
A város 1878. évi kataszteri felmérésekor készült térképen a mai Matija Gubec utca egy része nehezen olvasható, de megállapítható, hogy az L alapú ház udvari szárnyát utólag meghosszabbították. A Szabadkai Történelmi Levéltárban sok irat található, amelyek részben fellebbenthetik a titok fátylát a parcella történetével kapcsolatos adatokról.
A tulajdonosváltás Franz Fimpl (Buda, 1837. - 1880.) nevéhez fűződik, aki az akkori vállalkozó réteg tipikus képviselője volt. Azé a rétegé, amely a XIX. század második felében megkísérelt eluralkodni a város gazdasági életén. Attól kezdve, hogy a város 1861- X. 20-án engedélyezte a letelepedést a budai ácsmester számára, egészen haláláig, nem csak saját szakmáját művelte, de sikerült megszereznie egy fatelepet, egy szárazmalmot és egy szeszgyárat. Az Ipari és Kereskedelmi Kamara tagja, a Szabadkai Kereskedelmi és Iparbank Rt. igazgató bizottságának tagja, de valószínűleg a felsoroltakon kívül sok minden más is volt még.
Arról nincs pontos adat, hogy ebbe a házba azonnal a letelepedésekor költözött-e be. Levéltári dokumentumok Fimplt a ház tulajdonosaként először 1871-ben említik. Akkor kérelmezte ugyanis az udvari melléképület megépítését, amely a telek végében helyezkedne el. Mellette két lakás sorakozott, konyhával, szobával, éléskamrával. A kocsiszín és az istálló közöttük helyezkedett el. Fimplék szomszédjai a Radisicsok és Freudenbergék voltak.
Fimpl halála után, egészen 1912-ig a ház Júlia (szül. Kádár) asszony, azaz az özvegy tulajdonában volt, aki - a ház újjáépítése kapcsán beadott kérvények számából ítélve - teljes egészében örökölte férje vállalkozói kedvét. Több kérvényt nyújtott be a ház zsindelyezése, utcai bejárat megnyitása, a kerítés megépítése, bolt megnyitása, stb. céljából. Sajnos egyetlenegy tervrajz sem tartalmazza magának a háznak a kinézetét.
Az sem ismeretes, hogy a házat mikor bontották le, vagy mikor dőlt össze, mivel azon a vázlaton, amelyet az özvegy, Fimpl Júlia készíttetet a melléképület megépítéséhez, világosan látszik, hogy az L alapú földszintes polgári ház, amely az utca rendezési vonala mentén húzódott meg, már nem áll. Csak a parcella végében levő melléképület maradt meg a két egyszobás lakással. A parcella déli peremén ugyancsak elkészült egy épület, a parcella északi szélén pedig 1909-ben épült fel a melléképület.
Később a telket két kisebbre osztották: a korábban egységes parcella déli részén egyemeletes ház épült. Nem tudjuk, hogy a mai ott álló házat mikor építették. Ez az épület egyszerű, modern vonalvezetésű, nincs különösebb építészeti-esztétikai értéke.
|
