Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
|
2006-09-27
Matija Gubec 4. - Hütter Árpád háza
Az egykori temető területén levő parcellák többségén a XIX. század első évtizedeiben épültek meg az oromzatukkal az utca felé fordult házak. Az első létesítmény, amelyet a Matija Gubec utca felöli részen megépítettek, egy melléképület volt ezen a parcellán, amelyet ezáltal két egyenlőtlen részre osztottak fel. Ez az épület fellelhető az 1838. évi kataszteri térképen, a IV. kör negyedik kataszteri egységében. Az akkori tulajdonos az a Szucsics Boldizsár volt, akit a magisztrátus 1816. évi megújításakor néptribunnak (tribunus plebis) választottak meg.
Szucsich Károly (? - Budapest, 1874. 5. 31.) a Magyar Legfelső Bíróság elnöke, udvari tanácsos volt a ház következő tulajdonosa. Mivel a városban még egy háza volt (Matko Vuković 4.), Szucsich 1845-ben ezt a parcellát eladta Spelletich Bódog ügyvédnek (1824. körül - 1890. 8. 25.). A legnagyobb szabadkai adókötelezettek listáján 1882-ben és 1883-ban a ház tulajdonosaként Spelletich Bódog feleségének testvére szerepel.
A legnagyobb adókötelezettek jegyzékéből megtudhatjuk azt is, hogy Nagy Mihály asztalos 1887-ben lett a ház tulajdonosa. Nagy 1892-ben kérvényt adott be a városi hatóságokhoz, hogy Macskovics Titusz tervei alapján földszintes házat építtethessen.
A ház L alapú volt, egy traktussal, s a ház összes helyiségét boltnak tervezték. Az utcai részen egy sorban 4 üzlethelyiség helyezkedett el észak-déli irányban, majd következett a szárazkapu bejárat, utána még egy bolt és raktárhelyiség a ház udvari részében. A ház homlokzata egyszerű, homlokzattéglából megépítve. A homlokzat oldalain két-két nyílás hangsúlyozottan előugró homlokzatrésszel, a középső részén a szárazkapu bejárat, majd ismét háromszor két-két nyílás, amelyek kettős alakzatban fonódtak össze, jón fali pillérekkel. A földszinti nyílások alakja a romanticizmus korára emlékeztetnek. Képzelet-dúsan kialakított eklektikus homlokzat lehetett, legalábbis ha a Levéltárban található tervekkel összhangban építették meg. Mivel nincs róla fénykép, nem tudhatjuk, hogy milyen is volt valójában, így erre csak a tervrajzok alapján következtethetünk.
A ház feletti tulajdonjog 1897. után változott meg, amikor a dokumentumokban a Zálogház Rt. jelenik meg. A pénzintézet 1893-ban alakult meg és a legnevesebb szabadkai vállalkozók irányították: Đuro Manojlović, Sredoje Đorđević, Landaurer Adolf, dr. Heisler Jakab, Joó Dezső, Fürszt I. Jenő, Illés Antal, Sugár Béla, Richter József, Jovan Radić, Krecsi György és Kovács János.
A Zálogház Rt. számára 1900-ban Kocka Géza készíttetett tervet egy raktár meg egy udvari lakás felújítására és kibővítésére. A boltok bérlőinek nevét Maluąev 1906. évi címtárában találjuk meg: Heidl Nándor, Haris János, Káity Dezső asztalos, Lengyel Tamás, Vacki Sándor, Völgyi Margit.
A ma álló épületet Váci István 1922. évi tervei alapján emeltette Hütter Árpád, aki 1926-tól Szilasi Egmonddal együtt a Fakó Jugoszláv Harisnya és Kötöttárugyár igazgatója volt.
Hütter háza neoeklektikus elemekkel, rozettákkal, barázdált fali pillérekkel, nagy léptékű csigavonallal, amely a két világháború közötti építészetet jellemezte. A földszintet üzlethelyiségeknek szánták, az emeleti részt pedig lakhatásra. A hatszobás luxuslakás a tulajdonosé volt, akárcsak a földszint központi részében található legnagyobb üzlethelyiség. Az épület szimmetriáját épp ez a legnagyobb alapterületű helyiség bontotta meg, valamint az aszimmetrikusan elhelyezkedő kocsi- illetve gyalogbejárat, amelyek a két szélső, előreugró homlokzatrész között helyezkedtek el. Az üzlethelyiség kialakítása is eltért a többi földszinti kirakatétól. Az emeleti részt szimmetrikusan oldották meg, két oldalsó rizalittal, a tetőzet alatti részben félkörösen gömbölyített attikával. A központi részen egy elliptikus, zárt erkély volt, külön kis tetőzettel, míg felette, a tetőrészben háromszögletű attika emelkedik.
Az épület a mai napig megőrizte eredeti külsejét, állaga azonban igencsak leromlott.
|
