Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Mano naplója


_DUDE_ [120893 AL], gazdája Mano
2006-10-15

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
2006-10-15

Matija Gubec 8. és 10. - Prokes Mihály kaszárnyája
Az 1838. évi kataszteri felméréskor a IV. kör 7. és 8. szám alatt besorolt parcellájának tulajdonosa Redl Imre báró, udvari tanácsos és ©ime Skenderović volt.
A XIX. század utolsó előtti évtizedében mindkét parclla tulajdonosaként Prokes Mihályt, az akkori idők egyik legjelentősebb szabadkai vállalkozóját említik. Néhány tényt sorolunk fel ennek alátámasztására. Élete során ő építtette a városban a legtöbb bérházat. Az 1883. és 1908. közötti időszakban 21 építési engedélyt kérelmezett. Ezekben 7 ház és 7 melléképület építésének engedélyezését kérte, 5 ajtómegnyitást boltok számára és egy házfelújítást,. A kérvényekhez csatolt tervrajzok nem komplettek, így nem tekinthetjük át Prokes hatását a szabadkai építészet fejlődésére, de a legfontosabbak egyike-másika
fennmaradt, köztük a két egyemeletes bérházé, amelyek az akkori Bercsényi utca 6. és 7. szám (ma: Matija Gubec 8. és 10.) alatt épültek.
Prokes Mihály a két bérház megépítése előtt már foglalkozott lakáskiadással a katonaság számára. A város a feleségével, Etelkával (szül. Birkás) 1880-ban és 1881-ben szerződést kötött. A szerződések értelmében Prokesék évi 800 forint lakbérért házat adtak ki a IV. körben. A házban öt szoba volt, továbbá konyha, pince és istálló. A levéltári dokumentumokban nem találtunk ugyan szerződéseket a következő évekre a ház kiadásáról, de ezt a tevékenységet tovább folytatták. Erre abból az építési engedélyből következtetünk, amelyet Prokes 1883-ban kapott meg, hogy a Damjanich utca 12-es (ma: Makszim Gorkij 34.) szám alatti földszintes ház udvarában a katonaság szükségleteire szobákat és irodát építhessen. A Bercsényi utcai két házat 1886-ban építették, ugyancsak a katonaság számára. Ezeket a házakat, akárcsak a későbbieket, amelyek építését Prokes pénzelte, Kocka Géza tervezte. Prokes abban az időben a városi közigazgatás befolyásos tisztségviselője volt, és a katonaság elszállásolásával és szállításával kapcsolatos ügyeket intézte. Miután szemben találta magát a tisztek elszállásolási gondjaival, de felfigyelt a tiszti lakások bérbeadásával járó haszonra is, hiszen a lakbért rendszeresen kifizették a városi pénztárból, úgy döntött, hogy vagyonának egy részét e két ház építésébe fekteti.
Prokes bérházai L alapúak voltak, a két szomszédos parcellán helyezkedtek el és szinte teljesen egyformák voltak, úgy megépítve, mintha egymás tükörképe lettek volna. Nem egészen érthető, hogy miért nem egységes létesítményként lettek megtervezve, hanem utólag, a két homlokzat találkozásánál hozzáadtak egy központi elemet, falmélyedést, amely a rusztikusan megmunkált homlokzatfelületen szinte elveszik és alig nyújt magyarázatot a két azonos, az oldalakon kiugró homlokzatrészekkel ellátott homlokzatra.
Mindkét ház alatt pince volt, a földszinten két-két lakás, az emeleten pedig egy-egy. Prokes összes többi bérházához hasonlóan ezek is neoreneszánsz stílusban készültek, a földszinti részen hangsúlyozott rusztikával, ívelt ablakokkal. Az emeleti homlokzatot vízszintes bordák és a szögletes ablakok szabályos elosztása jellemezte.
Kocka Géza 1886-ban a telek végében, ahol két bérház állott, s amelyeket már akkor kaszárnyának neveztek, egy nagy istálló tervét készítette el 87 ló elhelyezésére.
Prokesnak az az elképzelése, hogy a katonaság számára történő lakáskiadással tovább gyarapítja vagyonát, túlzottnak bizonyult. Az elkövetkező években a város határozatot hozott arról, hogy a Szegedi úton új kaszárnyákat épít. Épp ezért Prokes kaszárnyája, miután felépült, nagyon gyorsan megváltoztatta rendeltetését. Így azután 1896. elején a következőket olvashatjuk: "A Katolikus Kör a régi báránypiacon, az egykori Prokes-kaszárnyában talált otthonra." Ez az egyesület valamivel több mint három évet tartózkodott a Prokes házban, mígnem 1899. ápr. 30-án a Katolikus Kör beköltözött a Szent Teréz Székesegyház melletti otthonába.
Az épületben - egyebek mellett - a két világháború közötti időszakban a Járási Pénzügyi Igazgatóság.Ez a markán épület ma előzetes védelem alatt álló műemlék.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat