Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
|
2006-10-16
Matija Gubec 9. és 9. a - Körtvélyesi Imre háza
Az 1778. és 1799. évi várostérképeken látható helyzet szerint ezen a telken egy földszintes ház állt, oromzatával az utca felé fordulva.
A parcellát az 1838. évi kataszteri felméréskor az I kör 73. száma alá sorolták be, tulajdonosként pedig Luka Tumbas szűcs özvegye volt feltüntetve. A parcellán ekkor egy L alapú ház volt látható, amely a parcella utca felöli részének alig a felét foglalta el.
Ugyanezt az épületet láthatjuk a mai Matija Gubec és a Petar Drapąin utcák szabályozási tervén, amelyet Verner János mérnök (Eszék, 1810. körül - Szabadka, 1890.) készített. Nem tudjuk, hogy akkoriban ki volt a ház tulajdonosa, és csak a város legnagyobb adókötelezetteinek névsorából világlik ki, hogy 1887-től a ház Körtvélyesi Imre földbirtokos tulajdonát képezte. Az említett névjegyzékben az ő neve 1894-ben fordult elő utoljára, utána már tulajdonosként özvegye, Apollónia (szül. Veszelka) szerepel, aki a házat még 1906-ban is birtokolta, amit Aleksandar Maluąev útikalauzának adatai is bizonyítanak.
A ház tervrajza, mivel még 1838. előtt épült, valószínűleg nem kerül elő a Szabadkai Történelmi Levéltárban. A ház bizonyosan számos átalakításon esett át, ezért ma, méreteit kivéve semmit sem árul el arról, hogy eredetileg miként is nézett ki. Nyilvánvalóan a szárazkapu bejárat azon a helyen volt, ahol ma is, és valószínűleg két utcai szobája volt. A többi helyiség a ház udvari szárnyát foglalta el.
Az alacsony ház, a magas tetőszerkezet, a kis, magasan elhelyezkedő ablakok azt bizonyítják, hogy a ház a városépítés kezdeti időszakából származik, magán viselve a vidéki barokk stíluselemeit.
A melléképület terve, amelyet Körtvélyesi Imre számára dolgozott ki Verner János, tartalmazza azt is, hogy a ház udvari szárnyának helyiségsorát egy újabbal toldják meg. A telek ekkor már az I. kör 74. számot viselte.
Kocka Géza építész 1895-ben elkészítette egy L alapú ház tervrajzát, amelyet a telek déli felében helyezett el ugyanazon tulajdonos számára. A tervek szerint egységes egészet kellett képeznie a már meglévő házzal. Az új ház megépítése után a telek teljes utca felöli részét lezárták. Akkor ugyan úgy tervezték, hogy a z első házat meghosszabbítják, és hogy a szárazkapu bejáratot szobává alakítják, a közös szárazkaput pedig az új házon alakítják ki, elálltak ettől a változattól. Az új ház különálló épületként készült el, magasabb volt, összhangban az új építkezési szabályokkal. Nem volt külön bejárata, hanem a meglevőt használták mindkét ház számára. Emiatt a homlokzati rész sem az eredeti tervek szerint készült el. Az ablakok, négy egy sorban, amelyek között csupán négyszögletes oszlopokat irányozott elő a terv, főgerenda-utánzattal, felül háromszögletű díszes timpanonnal voltak ellátva.
A homlokzat új magassága lehetővé tette ennek a dísznek az elhelyezését, A régebbi ház homlokzaton valószínűleg ekkor végeztek felújítást Kocka tervei alapján. Erre a ma is látható, de abból a korból származó ablakok formája és méretei alapján lehet következtetni. A homlokzatról azóta eltávolítottak minden díszítőelemet. Az újabb épület bal sarkánál utólag, az ablak helyén kisebb ajtónyílást vágtak, geometrikus beosztással.
A régebbi ház ma jó állapotban van, a ház másik része pedig - a szűk bejárat helyett - egy nagy kocsi- és gyalogbejáratot kapott. A homlokzatról leverték a vakolatot egészen a tégláig, a tetőrészre pedig egy oda nem illó tetőablakot nyitottak. Egyelőre állnak a munkálatok. A munkálatok folytatása nem vezethet az építmény, ezzel együtt az egész házsor további lepusztulásához.
|
