Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
|
2006-10-18
Matija Gubec 12. - dr. Vranje Sudarević háza
A város 1838. évi kataszteri felmérésekor a Matija Gubec utca 12. és 14. számú parcellái a IV. kör 6. szám alatt egységes telekként voltak vezetve. A dokumentumokban az állt, hogy a telek Markovits Zsigmond tulajdonát képezte.
A négy évtizeddel később elvégzett kataszteri feltérképezés adatai szerint a korábbi telket két részre osztották, azt a parcellát pedig, amelyen ma a 12-es számot viselő ház áll, a Bercsényi utca 12. alá sorolták be.
Az 1886-ban Baki Gedeon számára a szomszédos telekre kiadott építési engedélyből megtudjuk, hogy az akkori tulajdonos neve Wilheim volt, aki nem volt más, mint dr. Adolf Wilheim szemorvos (Szeged, 1853. aug. 8. - Szabadka, 1933. szept. 11.). Ő 1877. közepére fejezte be orvosi tanulmányait Bécsben, majd néhány évig körzeti orvosként dolgozott Szegváron és a bécsi klinikákon. Az adatok szerint 1882. végén érkezett Szabadkára és megnyitotta magánrendelőjét. Feltételezéseink szerint ebben az időben szerzett tulajdonjogot a ház felett. Magánorvosi gyakorlatát alig három év után beszüntette, mert 1885-ben megválasztották a város főorvosi posztjára, amelyet egészen 1919. novemberéig töltött be, majd ismét magánpraxist nyitott.
Ebben a házban születtek Adolf és Etel (szül. Hirschenhauser, Zenta, 1865. - Auswitz, 1944. júl. 28.) gyermekei: Jenő (1887. szept. 22. - ) és Mari (1892. márc. 30. - ).
A Szabadkai Történelmi Levéltárban fennmaradt két építési engedély további munkálatokról vall. Az egyik kérelmet Reinitz Mór kereskedő (1846. körül - 1927. febr. 14.) adta be, hogy a házon ajtót vághasson a bolt számára. Feltételezzük, hogy ő csak bérelte a földszinti üzlethelyiséget.
Miután nem sikerült fellelnünk a ház eredeti tervrajzát, viszont abból, hogy dr. Wilheim üzlethelyiséget adott ki bérbe abban a házban, amelyben családjával élt, arra következtetünk, hogy ez egy emeletes ház volt.
A következő kérvényt építési engedély kiadására ugyancsak egy orvos, dr. Vranje Sudarević (1868. szept. 19. - 1924. máj. 14.) nyújtotta be 1905-ben. Szerette volna felújítani a meglevő házat, de a kérvény mellett nem szerepel a tervrajz, ezért nem rendelkezünk semmilyen adattal sem az épület akkori külsejéről.
Dr. Sudarević orvosi tanulmányait 1899-ben végezte el, amit a sajtó úgy könyvelt el, mint "az egyetlen bunyevác orvos". Először a kéri részen levő házában nyitott rendelőt, nem messze Nepomuki Szent János szobrától. Amikor 1902-ben feleségül vette Mandát (szül. Dulić), az esküvőről szóló tudósítás mellett az újság azt is megírta, hogy "a III körből átköltözött házába (IV. kör 8.) Prokesék háza és a stájer iroda mellé, abba az utcába, ahol a dézsákat árusítják." Néhány hónappal később ugyanabban a lapban ismét felfedezhető Sudarević neve, aki egyike a Földműves Takarékpénztár Rt. megalapítását kezdeményezőknek. A bank alapító közgyűlését 1904. jan. 14-én tartották, amikor pedig megkezdte tevékenységét, pünkösd harmadik napján, a sajtó arról számolt be, hogy a bank Vranje Sudarevićnek, a bank ügyvezető igazgatójának a házában, a Bercsényi utca 8-as szám alatt működik. A bank egészen 1911-ig működött ebben az épületben, amikor átköltözött az utca másik oldalára, Pajo Kujundľić házába.
A XX. század első évtizedének politikai viharaiban dr. Sudarević, a Pucska kaszinó és az Ifjúsági Kör egyik vezéregyénisége látta otthonában azokat, akik megkísérelték létrehozni a szabadkai bunyevácok politikai pártját. Dr. Sudarević társadalmi és politikai tevékenységét folytatta az I. világháború után, amikor Újvidéken tagja volt a Népképviselőház Népi Tanácsának, képviselő volt a belgrádi Alkotmányozó Nemzetgyűlésben és az első jugoszláv parlamentben, a szabadkai Szokol Egyesület egyik vezetője, 1920-ban pedig, néhány hónapig Szabadka polgármesteri tisztjét töltötte be.
Az épület homlokzata a mai napig megtartotta a szecesszió elemeit, amelyekkel valószínűleg az 1905-ben végzett felújításkor ruházták fel. Az épület bútorasztalos elemei szecessziósak, kivéve a nagyon szép, kétszárnyas bejárati kaput, amelynek stílusa elüt a geometrikus szecessziótól. A földszinten két szecessziós kirakat található, a központi részen egy kicsit behúzott bejárattal az üzletbe, amelybe három lépcsőn keresztül lehet bejutni. A falfelületen nincs periférikus plasztika, az emeleti részen négy ablak van, amelyek a földszinti nyílások tengelyét követik. Az épület központi rész felett hullámvonalas attika helyezkedik el egy oromzat formájában, amely egy kör alakú és három szalagos szellőztetőnyílással van ellátva. Az attika mindkét oldalán, a tetőszerkezet szélén díszkorlát húzódik.
A ház maga szokatlan, szemmel láthatóan az idők folyamán bizonyos változtatásokon esett át. Épp emiatt kellene további vizsgálatokat elvégezni magán az épületen is, hogy tovább gyarapítsuk ismereteinket erről a nem mindennapi építményről.
|
