Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
|
2006-10-20
Matija Gubec 14. - Baky Gedeon háza
Annak a parcellának a második része, amely 1838-ban Markovits Zsigmond tulajdonában volt 1838-ban, 1880. előtt került Baky Gedeon tulajdonába, aki földbirtokos és bíró, később ügyvéd is volt. Ő abban az évben nyújtott be kérelmet, hogy a telket házat építhessen. A kérvénnyel együtt nem maradt fenn a tervrajz, ezért lehetetlen teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a házat a kérvénynek megfelelően építették-e fel.
A telken ekkor már állt egy hosszabb építmény, amely hosszabb oldalával az utca szabályozási vonalára épült és teljes hosszában lezárta a parcellát. Ezt megerősíti az 1878. évi kataszteri térkép, de azt a feltételezést nem, hogy ez már akkor emeletes ház lett volna.
Csak a felújításra és bővítésre beadott kérvény, amelyet hat évvel később nyújtottak be, igazolja az iménti feltételezés helytállóságát. Baky Gedeon egyemeletes házának belsejét alig bántotta, a homlokzatot viszont az akkor divatos eklektikus stílusban készíttette el, bizonyos neoreneszánsz elemekkel. Macskovics Titusz ezzel a homlokzattal is bizonyította hírnevét, és kiérdemelte a megrendelő bizalmát.
Mivel a parcella úgy alakult ki, hogy egy nagyobb telket elosztottak, sgy viszonylag keskeny ház építését tette lehetővé, de ez nem zavarta a tervezőt, hogy a ház homlokzatát egy fényűző palotáéhoz hasonlóra tervezze. A gazdag díszítés, a két kariatida pilaszterek helyett, a központi, emeleti ablak oldalainál nem készült el. A homlokzat díszítését leegyszerűsítették, mégis, az emeletes szabadkai polgári házak egyik szép példája, amelynek tervezőjét különböző stílusok ihlették, főként a reneszánsz. Ez egyike azoknak a kevés házaknak, amelyekben egyetlenegy helyiséget sem szántak bérleménynek. A ház tervrajzán nincs feltüntetve az egyes helyiségek rendeltetése, de részletesebb elemzéssel következtetni lehet a helyiségek funkciójára.
A terület megtervezése szempontjából érdekes a ház, hiszen valamelyest angol mintákra támaszkodik. Az angol házak jellegzetessége többek között, hogy szintenként elkülöníti az egyes helyiségek funkcióit. Így a pincében volt a konyha, a földszinten a háztulajdonos helyiségei, köztük a könyvtár és az öltözőszoba. Az első emelet, ahol a vendégek fogadására szolgáló szoba és a kis női szalon volt található, a háziasszony fennhatósága alá tartozott, míg a következő emeleten a hálószoba és a gyermekszoba, de a gyermekszoba is a hálószoba feletti szinten volt, és mindenek felett a szolgálólányok helyiségei. Az emeleteket összekötő lépcső az épület hátsó részében helyezkedett el. A család csak ritkán töltötte együtt az időt, a gyermekek csak akkor jöttek le szüleikhez, ha azok hívták őket, egyébként a dajka gondoskodott róluk. A ház asszonya nem foglalkozott konyhai munkákkal, a családtagok és a személyzet kommunikációja elkülönült egymástól.
Baky Gedeon házának nem volt ugyan ennyi szintje, mégis a rendeltetést tekintve több, egymástól különálló részre volt felosztva. Az ügyvédi iroda a földszinten helyezkedett el és a váróteremmel együtt két utcai helyiséget foglalt el. Egy kisebb átjáró kötötte össze a folyosóval, amely a ház hátsó traktusában kapott helyet. Az iroda mögött volt a konyha, amelyből fel lehetett szolgálni az irodában is, amihez egy kis átjáró szobát kellett igénybe venni, de a belső lépcsőn az emeleti ebédlőbe is innen lehetett feljutni.
A házban két lépcsőfeljáró volt. A kisebb, rejtett lépcső a belső folyosón, amely a lakók és a személyzet láthatatlan értekezésére szolgált, és a nagy, amelyet a vendégek fogadásakor használtak, illetve amikor az egész család egyszerre indult sétálni. A ház udvari szárnyában, amelyet 1886-ban építettek hozzá, még két helyiség volt, az egyik biztosan a személyzeté, a másik pedig az éléskamráé. Az emeleten zajlott a házbeliek családi élete. A középső szobát, amelyről három ablak nyílt, nagy bizonyossággal szalonként szolgált. Ez mellett a szoba mellett két kisebb oldalszoba állt, ebből az egyik a gyermekszoba, a másik pedig a nappali szoba, a folytatásában pedig alvásra szolgáló fali fülkével. A központi részt valószínűleg ebédlőnek használták, az udvari szárny helyiségei pedig minden bizonnyal a személyzet szükségleteit szolgálták.
Baky Gedeon 1892-ben kérvényezte, hogy az udvarban, a ház már meglevő udvari szárnyának folytatásában megépítsen egy emeletes, egytraktusú szárnyat, amelyben két lakás lenne, a szárny végében lépcsővel, mégpedig Macskovics Titusz tervei alapján. Ez a terv nem valósult meg.
Tizenhat évvel később Baky ismét kérvényt nyújtott be, hogy építkezhessen az udvarban, és ez a ház már meg is épült Farkas János kiskunhalasi kőművesmester tervei alapján. Már ezen a tervrajzon látható az udvar mélyén egy kisebb, különálló épület, amolyan fatornácos villa formájú.
Baky háza nem sokkal ezelőttig eredeti állapotában maradt meg. A XX. század kilencvenes éveinek közepén a földszinti ablakokat kirakatokká és bejáratokká alakították át. A polgárokon múlik annak eldöntése, hogy épp ez-e az, ami a fejlődést magával hozza, hogy vajon az ilyen beavatkozások szükségesek-e a régi városi palotákon, hogy vajon ez lesz-e minden régi építmény sorsa, vagy az ilyen irányzatokat úgy kell irányítani, hogy megőrizzük a várost, amelyre büszkék vagyunk, ám hogy ezáltal mégse fékezzük az előrehaladást.
|
