Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
|
2006-10-21
Matija Gubec 15. - Werner János háza
A város első kataszteri feltérképezésekor, 1838-ban ez a parcella egy egészet alkotott azzal a telekkel, amelyen ma a 17-es számú ház áll. Annak idején a parcella Barci József iparos tulajdonában állt.
Később a parcellát két részre osztották, az egyik a mai Makszim Gorkij utca felé esett, a másik pedig a Matija Gubec utcára. Ez látható a telek szabályozására 1881-ben készült vázlaton, amelyet Werner János építész készített. A másik, akkor még üresen álló telek Werner Mária (szül. Speidl), az építész felesége volt. Werner asszonyság szomszédja, a mai Petar Drapąin utcáról ugyancsak egy iparos, Mihálkó Antal gombkészítő volt.
A Szabadkai Történelmi Levéltárban megőrizték annak a sarki épületnek a tervrajzát, amelyet Werner asszony szeretett volna felépíteni a telkén 1883-ban. Az új szabályozással azt szerették volna elérni, hogy az utcának ezt a részét is egy vonalba hozzák a az egész házsorral. A házat az új szabályozási vonalra kellett volna megépíteni, amivel az egész parcella jelentős mértékben megnagyobbodna - a ház teljes szélességével. Úgy látszik, hogy gombkészítő szomszédjától szerette volna megvenni a parcella egy részét, hogy a házak megépítésekor a két épület ne találkozzon a két utca sarkán. Ennek a háznak a tervrajzát úgy is készítették el, azaz a rajzon részben elfoglalta a szomszéd parcelláját is.
Úgy tűnik, Mihálkó nem akarta eladni a parcellának ezt a részét, ezért Wernerék csak a tervezett ház egy részét építették meg, szárazkapu bejárat és sarki bolt nélkül. A bejáratot áthelyezték az épület másik végébe, a másik szomszéd, Barci József özvegyének sarkához. A terveket ezúttal is Werner János készítette.
Mivel Wernerék háza nem az eredeti terveknek megfelelően épült meg, nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, milyennek is nézett ki, hogy ugyanúgy két bolt működött benne, akárcsak ma, vagy két szoba helyezkedett-e el benne a tervrajzzal összhangban.
Werner Jánosról (Eszék, 1810. körül - Szabadka, 1890.) tudjuk, hogy a XIX. század hetvenes éveinek kezdetétől élt Szabadkán. Személyes közlése szerint korábban Baja körzetének állami megbízatású mérnöke volt. A szolgálatban öreg napjaiig tevékenyen dolgozott, mivel a házterveivel, illetve a városi mérnökként tett beavatkozásaival kapcsolatos adatok még az 1890-es évekből is ránk maradtak. Még egy ház volt a tulajdonában, az I. kör 147-es szám alatt. A levéltári források szerint 1880-ban kiadta ezt a házat évi 250 forintért.
Aleksandar Maluąev 1906. évi útikalauzának adatai ugyan a ház tulajdonosaként még mindig Werner özvegyét tünteti fel, a szabadkai sajtóban fellelhető adatok másról vallanak. Az arról szóló hír mellett, hogy június 13-án néhány bunyevác értelmiségi saját párt alapítását határozta el, a Neven júliusi száma a következőket írja: Dr. Babijan Malagurski Ćurčićev ügyvédi irnoki irodát nyit a Bercsényi utcában, Mukics Simonnal szemben, amely egykor Werner háza volt." Malagurski 1910-ben eltávolította a nádtetőt és az épületet bezsindelyeztette.
Babijan (Fabijan) Malagurski a kalocsai gimnáziumban érettségizett (1897.), az Ifjúsági Kör és a Pucska kaszinó tagja, a Földműves Takarékpénztár Rt. (1903.), és a Horvát Országos Bank Rt. szabadkai fiókjának (1909.) alapítója, a jogtudományok doktora (1904.) és ügyvéd (1906.). A főispán, élve felhatalmazásaival, 1910-ben Szabadka tiszteletbeli főügyvédjévé nyilvánította.
Ez a ház nem olyan régen még nagyon leromlott állapotban volt, de a XX. század vége felé elvégezték a felújítását. Az akkor végrehajtott számos változtatás mellett betekintést nyerhetünk valamikori formájába és szépségeibe. Eredeti méretei, a kétszárnyas bejárati kapu, a mellette levő kétszárnyas ablak, a tetőrész alatti koszorú a dekoratív szellőztetőnyílásokkal háttérbe szorult ugyan az újabb kori beavatkozásokkal, amelyek az épület két harmadára terjedtek ki, de sokak számára a háznak ez az egy harmada még mindig szebb, mint a felújított része.
A felújítás során az ablakok helyén két bejáratot vágtak, egyszárnyas ajtókkal és két kirakatot alakítottak ki. A ház új színezetet kapott: fehérre festették. Ezáltal az épület új funkciót kapott, meghosszabbították élettartamát, de elveszített valamit, ami legalább olyan értékes: eredetiségét, ezzel együtt pedig arányainak szépségét.
|
