Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
|
2006-10-23
Matija Gubec 17. - Barczi József háza
A XVIII. század végén a később Kazinczy (ma: Makszim Gorkij) és a Becsényi (ma: Matija Gubec) nevét viselő utcák sarkán még nem állt semmilyen épület sem. Azt 1838. előtt emeltették, mivel az akkori kataszteri felméréskor azt jegyezték be, hogy a telek sarkán egy földszintes, L alapú polgári ház található. Az akkori tulajdonos Barczi József csizmadia. Róla a szabadkai polgárok összeírásakor azt jegyezték fel, hogy 13 lánc szántóföldje és 9 lánc szőleje van. Ezek alapján, valamint a ház és iparosi bevételei alapján valamivel több, mint 10 forint éves adót fizetett. Az összeíráskor feljegyezték Barczi fiának, Mihálynak a nevét is, aki akkor már szinte biztosan nagykorú volt, és bőrfeldolgozással foglalkozott.
A házat 1848-ban a ház tulajdonjoga Mihályra szállt: "általadta fiának 1846.9.13."
Amikor Werner János mérnök 1881-ben kidolgozta a Bercsényi utca szabályozási tervét, Barczi özvegye volt még mindig a két utca sarkán álló ház tulajdonosa. A ház akkori formája mind a mai napig háborítatlanul fennmaradt, így ma is kissé beljebb van a telken, mint ahogyan az utca szabályozási vonala húzódik, amelyet még 1881-ben vont meg Werner János.
A XIX. század utolsó évtizedének kezdetén a ház még mindig ugyanennek a családnak a birtokában volt, hiszen tulajdonosként a kiskorú Barczi Ferenc van feltüntetve.
Az idősebb szabadkaiak a házat a későbbi tulajdonossal, Neuchek Géza kereskedővel azonosítja. Vezetéknevéből keletkezett egy sajátos városrendezési elnevezés, amely két utca sarkát jelölte. Feltételezzük, hogy a kereskedő 1897-ben lett a ház tulajdonosa. Az egyszemélyes cégek szabadkai nyilvántartásába az van bejegyezve, hogy kiskereskedését az év augusztus 19-én nyitotta meg.
Az új tulajdonos 1901-ben kérvényt nyújtott be, hogy a házon egy kirakatot nyithasson. Nem sikerült megállapítanunk, hogy a házat mikor bővítették ki a parcella belseje felé, miáltal a ház "U" alakot kapott. A tulajdonos 1910-ben beadott még egy kérvényt, hogy megépíthessen egy melléképületet, és hogy az "U" alaprajzú házát összeköthesse az "L" alaprajzú melléképülettel, amely az udvar mélyén található. A melléképület fészerből és éléskamrából állt. A következő évben benyújtott kérvényében ismét engedélyt kért, hogy az üzletbe ajtót és ablakot vághasson, míg az épületen más beavatkozásokat nem engedélyeztek. Ugyanezzel a kérelemmel jelentkezett két évvel később is, amikor megépült a ház előtti kerítés a Becsényi utcában.
A kereskedő és felesége, Etel (szül. 1886. nov. 11-én), aki foglalkozását tekintve tanítónő volt, ebben a házban éltek egészen a II. világháború végéig. Az akkor már 70 év körüli kereskedőt és feleségét a partizán hatóságok 1944. őszén a Zentai úti temetőben kivégeztették.
A ház tehát még 1838. előtt épült. Azóta sok felújítást élt meg. Tervrajzát még mindig nem sikerült felkutatni a Szabadkai Történelmi Levéltárban, ezért eredeti külalakjáról vajmi keveset mondhatunk, ennek ellenére mégis állíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben nem sokat változott. Alaprajzi méretei mindkét utca irányában azonosak változatlanok maradtak.
A kis ablakok a szárnyak keresztes beosztásukkal végighúzódnak mindkét homlokzaton, a bejárat pedig a Matija Gubec utcáról nyílik. Az egyetlen dísz egy szegély, amely végigfolyik a homlokzaton az ablakok felett, azok formáját követve feljebb kúszik, majd ismét le.
A ház a régi szabályozási vonalon maradt, a falazott aljazaton húzódó egyszerű vonalvezetésű kovácsoltvas kerítés már az utca új vonalát jelzi. A lakórész előtt - a járdáig - virágoskert található.
Az alacsony homlokzatméretű, arányos házat a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet feltételeivel és felügyeletével restaurálták.
|
