Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/134207
|
2004.09.15. Priest kari...
Camelus vára tekintélyesen nyújtózott bele az intermindenség fellegeibe, jelezve a világ összes létezőjének, hogy ott van, hogy létezik. A birodalom színes és vidám arculatú volt, de mint mindenütt, itt is voltak zavaró elemek, akik a káoszra törekedtek folyton folyvást. Zsoltt király ezért létrehozta az országot védelmező testőrséget, a csetasztal adminjait. BlackPriest az elsők között foglalhatott helyet ennél az asztalnál. A király igazi büszkesége. Ahol csak megjelent a birodalom határain bellül, de még kívül is, rettegést keltett a tevékben, főleg azokban, akik tudták, bűnös a lelkük. Elég volt megpillantani rikító zöld köntösét és máris csak visszafogott viselkedést és beszédet tanusított mindenki, aki akkor éppen ott volt. Feltűnt egy másik harcos is a porondon, Ereskigal, aki BlackPriest hű társa lett minden téren. Vállvetve küzdöttek a gonosz ellen a többi harcossal együtt. Zsoltt király elégedett lett. A legelszántabb harcosa BlackPriest valóban rendet tartott és tart még ma is. Lesből támad, és sose lehet rá eléggé felkészülni. A teve már azt hiszi, hogy nincs is az országban és nyugodtan lehet bűnözni, mivel a többi harcos először csak figyelmezteti, feszítve ezzel a hangulatot, és akkor a semmiből megjelenik Priest és támad. Ő az adminok gyöngye. Természetesen néha neki is jó kedve van:) De amint a morcosság apró gyanúja felmerül, jobb nem belekötni, mert annak kegyetlen és véres következményei lehetnek. Persze az ellenség mozgolódik apró vackában. A (VIP) karaván rendszeresen ostromozza Camelus várát, de eddig még nem sikerült áttörniük rajta. Véres csaták ezek, mégis egyoldalúak, hiszen az adminok serege ellen nincs fegyver. Teve őket nem győzheti le. Egyszer egy igen emlékezetes estében volt részem BlackPriest oldalán. Akkor még nem volt a piros klán tagja, mint ahogy senki sem, de a zöld köntös már akkor is ott díszelgett tekintélyt parancsoló púpján. HIM és én voltunk még mellette. Édes kiscica a semmiből előugrott és önimádatát gyakorolta a várudvarban. Mivel egy idő után zavaró elemnek számított, hősünk figyelmeztette, hogy fejezze be, vagy távozzon. Kiscica szidalmazni kezdte, amit Priest jól hárított velünk együtt, és szóváltásba keveredtünk. Persze csak nevettünk a buta lányon, de az észre se vette. Később Ereskigalt kezdte szidalmazni, amin még mindig csak nevettünk, de már kezdett nagyon feszültté válni a hangulat. Kiscica egyre agresszívebben támadt és a végén egy apró karcolást ejtett hősünkön. Ekkor Priest elmormolta a varázsigét: "/kick Édes kiscica", és a lány a telekinezis-varázslat hatására átrepült a várfalakon túl. Csatlósai még utána ketten is jöttek, de varázslat nélkül is könnyedén leszereltük őket. Felejthetetlen este volt és még ma is gyakran emlegetjük, mikor meglátjuk a megszégyenült kiscicát Camelus birodalmában.
|
