Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/96686
|
2008-07-16
}{edves Naplóm!
A boldogság egy viszonylagos fogalom, hol két lábbal,nyakig bennevagyunk, ám olykor-olykor azért bevallhatjuk,h. a közelében sem járunk, még gondolatban is messze.. Nos,ha lehet így kifejeznem magam,(és mér ne..),egyik szemem Sír,másik pedig Nevet.. Jó tipikus kifejezése ez a népmesei elemeknek,de úgy gondolom ez most a legátfogóbb körülírása pillanatnyi helyzetemnek..Örülök,hisz mindjárt Balaton,kiváló barátokra tettem szert,de ugyanakkor ez mindsem elég a boldogsághoz,hiszem tulajdonképpen.. egyik családtagomat veszítettem el.. nemrégen.. És ez alatt nem aztértem,h. meghalt vki a familiából,hanem vki olyan embert tudhatok távol magamtól,aki a mindennapjaim szerves részét képezték. Több konfliktus volt az elmúlt időben néhány,számomra igen becses emberrel, ám ebben a témában nem óhajtok nyilatkozni.Hall az embert ezt,azt,és éncsak itthon/vagy épp máshol ülve nevetgélek azokon a sűrűn többször is átszőtt történeteken,amelyekkel zaklatnak nap,mint nap.Ugyanakkor az egész talán az utolsó egy hónapi történetből még mindig csak egy dolog van,amire nem bírok lelkiismeret-furdalás nélkül visszagondolni.nyilvánvalóan énvagyok a rossz,és a gondosz,de úgyhiszem eddig nemsok baj volt velem,épp itt votl az ideje,hogy egy kicsit énis rossz fát tegyeka tűzre,és "ármánykodáson "érjenek. Itt értek mindenféle bűnt,amit elvileg csináltam.Noss,mégha így is lenne,épp nem olyannak kéne felháborodni rajta,aki maga sem cselekedett másként.És igen,ez merőben más helyzet lehetett volna, csak ugye a másik emberben felmerül hamar az a bizonyos Kérdés : Ő vagy Én.. ésha netán azt válaszolod,amit a legkevésbé szeretne hallani az ember,nagyon mérges tud lenni.. Így szövődik szájról,szájra a történet. Ki hozzátesz kicsit, olyakor sokat,ki elvesz.. Erről nem kívánok többet szót ejteni.Nos,ami inkább érdekel,az az,hogy.. Azthittem tudok nélküle élni..Úgyértem reméletm.. De ez a képzetem megdőlni látszik és igen, hiányzik.. Lehet viccesen hangzik,de én nem nevetek.. Remélem megváltozik egyszer ez a helyzet,de...nemtudom..Nemtudom mit higgyek..Próbálok énis változtatni a magatartásomon,nem egyszerű,bevallom..Tudom,hogy konok és makacs és önfejű és kiállhatatlan vagyok, és talán büszke is,de.. azért jótulajdonságom is csak akad,mely levon valamicskét talán modorbeli hiányosságaimból. Közel áll mindenki a legjobb barátnői körömből a szívemhez nyilván,de kétség nem fér hozzá,hogy az ő társaságában időztem legtöbbet,és talán ő az,ki legjobban megért engem.. Elkell siessek, lassan zárnom kell soraimat. Egyszer talán, bővebben.. (L)(K)
|
