Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje: http://teveclub.hu/naplo/158204
|
2008-12-09
Csak űltünk egy felhőn és néztük,
hogy mindenki másokra vár.
Ahogy palackba zárják a múltat,
s a por szembeszáll, néha úgy fáj.
Tudom, érzem, hogy eljön majd ő is,
Aki végre most sok jót csinál.
De a takaró mélyéről sóhajt a szív,
amíg vár, hogy jönne el már.
Az a sose volt nyár, a sose volt nyár,
a sose volt nyár, valahol vár.
Sose hagynám, hogy bárki is bántson,
sose engedném el két kezed,
Most nemtudni még merre menjek,
Csak azt hogy veled, mennék veled.
Lassan feldereng végűl a hajnal,
a város is még szundikál
És a takaró mélyéről sóhajt a szív,
amíg vár, hogy jöjjön el már.
Az a sose volt nyár, a sose volt nyár,
a sose volt nyár, mindig másokat vár,
és máshová száll.
Az a sose volt nyár, a sose volt nyár,
a sose volt nyár, mindig máshová száll.
A sose volt nyár.
Tudom, érzem, hogy eljön majd ő is,
aki végre most sok jót csinál.
De a takaró mélyéről sóhajt a szív,
amíg vár, hogy jönne el már.
Az a sose volt nyár, a sose volt nyár,
az a sose volt nyár, mindig másokat vár és máshová száll.
Az a sose volt nyár, a sose volt nyár.
A sose volt nyár, mindig máshová száll.
És feldereng végűl a hajnal
a város is még szundikál.
És várunk, hogy jöjjön el végre,
A sose volt nyár
|