|
BatCat naplója
BatCat [158204 AL], gazdája BatCat
2009-01-21
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/158204
|
2009-01-21
Az ember nem akkor hal meg, amikor örökre lecsukja a szemét, hanem akkor, amikor elveszíti élete szerelmét.'
ezt loptam valakitől:)...hát sajnos nagyon igaz
Vörös és Fekete
Nyugtalanító vörös
akár a tűz úgy éget,
simogató fekete
így látlak téged
Szeretnék sikítani
kiadni mindazt amit érzek
mégis ülök és csendesen nézlek
Behunyom a szemem
Az érzékek vad tánca,
illatok, érintések élednek a homályban
fejvesztett kusza gondolatokban
elveszve remegőn két karodban
simulni csókra éhesen
nem dacol most az értelem
csak Te, és csak Én
Vörösen, feketén
Kinyitom a szemem
-Figyelsz egyáltalán rám?
Vagy elaludtál???-
Pillanatnyi álom csak
tűnő képzelet
Lopni kicsit tőled
csak vakon merek.
Behunyom a szemem
Őrület, hisz ott vagyok
ahol vörösek az éjek s feketék a nappalok
Napként a két szemed ragyog
lángoló éjben kacagnak a csillagok
a vágyak angyala rebbenti rőt színű szárnyát
csak 2 pillanat volt, elszállt..
Kinyitom a szemem
- Mi bajod van?-
-Gondolkodtam..-
-Hallottad amit mondtam?-
-Ne haragudj, nem itt voltam.-
Gondolatban
két karodban
elveszve önnön magamban,
Elveszve a szenvedélyben
át sem élt csókok tüzében.
Tova tűnt a józanság..
minden szavam hazugság
Álarc, titok, rejtelem
ne lásd ahogy szenvedek.
Kimondatlan
konok szavak
a némaságban
vágy feszül,
szemed tükrén
harmatozva
késő őszi
bánat ül.
Kéz a kézben
reszketés,
én mindig
téged vártalak,
s szerelmünk
ma annyi csak,
hogy láttál,
és én láttalak.
még mindig szeretlek és sajnálom a tegnapot:(
|
Problémás tartalom jelzése
|
