Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

V.u naplója


ánya [100462 AL], gazdája V.u
help me God

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/100462
help me God

parlament,találkoztam krisztiánnal,ennyi a napom,nincs erőm leírni..

Istenem tudod,hogy ha ezt megteszed velem.. nem foglak már úgy szeretni,ahogy eddig szerettelek volna..sajnálom,ember vagyok,és ha bántasz,ennyire fájóan,akkor hosszú idő kell,hogy újra hinni tudjak..nagyon félek!
úgy sírok,mintha már meghalt volna.. de ez a bizonytalanság..már attól meghaltam belül,hogy láttam a kórházban fekve.. én már attól kezdve rettegek,minden nap.. és mostmár,hogy mondták,hogy minden jó,minden stabil..elhittem,hogy olyan lehet,mint régen.. hogy ott folytathatjuk,ahol abbahagytuk.. hogy kijavíthatom minden hibámat.. mert.. nemtudom,hogy emlékszik rám.. hogy mit gondol.. tudom,hogy nagyon szeret,de nem tudom,hogy fordítva is érezte e.. ő az egyetlen papám,a legtökéletesebb papa,minden hibájával együtt.. papa kérlek ne hagyj itt engem! annyira félek,hogy nem tudod,mennyire szeretlek! mert nekem mindig mást kellett választanom helyettetek.. tanulás,edzés,tévé..mindig volt vmi.. és annyira bánom ezt.. hogy nem tudok mindenkivel annyi időt tölteni,amennyit szeretnék.. és ha holnap meghalok,nem fogtok szeretni,mert a törikönyvet bújtam,nem veletek voltam..és megértem..és énis utálni fogom magam.. szar az élet.. hogy valamit szeretnél,de nem lehet.. bárcsak olyan lehetnék,mint ti.. hogy nem érdekelne az iskola annyira,nem első helyre raknám.. szeretnék ilyen lenni..
egyszerűen nem tudnám felfogni.. annyira féltelek papa! nekem te voltál mindig a.. nemis tudom kifejezni.. biztos voltam benne,hogy te sokáig velem maradsz.. bármilyen beteg voltál,az a képed élt bennem,aki halhatatlan.. bárcsak én halnék meg,mielőtt a szeretteimet kéne eltemetnem! annyira rossz,hogy olyan messze van,hogy nem tudom, mennyire vigyáznak rá,mennyire érzik át,hogy milyen fontos a családjának.. félek,hogy csak egy beteg nekik,és nem tesznek majd meg mindent.. nem akarom,hogy az utolsó emlékképem a kórházi ágya legyen,rajta altatásban.. papa,nélküled nem tudok boldog lenni! mikor hívtam anyát,arra számítottam,hogy minden rendben lesz,ugyanúgy stabil.. nem pedig arra,hogy készüljek fel a halálára! hogy tudnék felkészülni??? hogy tudna egy gyerek felkészülni arra,hogy elveszti a gyerekkorát? papaaaaa.. Istenem! kérlek,ha én nem számítok,legalább akkor a Nóri és a Kati imáját hallgasd meg! ők úgy élnek,ahogy szeretnéd.. talán elkéne kezdenem bibliát olvasni.. nemtudom,mit tegyek.. hittem abban,hogy ha ők imádkoznak,semmi rossz nem történhet.. ha ezekután mégis.. azt nem bírom megemészteni.. sírnék,hangosan zokognék,ordítanék,hogy ne menj el!!! de nem akarom,hogy anya is hallja.. hogy neki is még rosszabb legyen.. a vonaton is.. úgy sírtam volna,de nem akartam mindenki előtt.. nem mert szégyellem,hanem mert nem akartam válaszolni nekik..nem akartam újra kimondani.. nem akartam,hogy sajnáljanak,hiszen olyan jót nevettek,énis nevettem volna,ha anya azt mondja előtte,hogy minden rendben.. gondolom azért nem hívott,mert nem akarta elrontani a napom.. ésha én nem híívom,akkor csak itthon tudom meg,hogy... de megtudtam ott,és egyszerűen nem bírtam felfogni.. nem lehet,hogy csak emlékkép,fénykép,és szomorú dalok maradjanak az én papámból.. most olyan távolinak érzem,mintha ezer éve nem láttam volna.. félek,hogy elfelejtem az arcát,a hangját,azt az énjét,mikor egészséges volt és viccelődött,mikor 2. osztályos "szerelmemmel" húzott 10 év után is,hogy ő tanított franciasakkozni,malmozni,snapszerezni.. hogy vele tanultam,segített a matekban,és mindenben.. hogy mindig adtam neki a csokimból v odaadtam neki,hogy örüljön,mert tudtam,hogy mennyire szereti,noha nem ehetne.. örülök,hogy elmentem hozzájuk szüretelni.. talán ott láttam őt utoljára, a kórház előtt????? eszembe sem jutott.. papa.. nem volt időm felkészülni,nincs időm elbúcsúzni,nem lesz időm felfogni.. nem akarlak elengedni,kérlek küzdj!!! gondolj ránk,hogy mennyire szeretünk és hiányzol! Istenem,te pedig segíts már!! Mért hitetted el velünk,hogy minden rendben lesz,ha most ezt teszed??? nem vonhatlak kérdőre,más embert is elvittél már.. de akkor vigyél már el engem.. rá több embernek van szüksége.. ha belegondolok,hogy ennyi éves lennék,és akit szeretek,férjem lenne,és így látnám a kórházban,és ezt mondanák nekem... én nem élném túl..hogy akivel az egész életem összekötöttem,itthagy,meghal, mminden búcsúszó nélkül,ilyen váratlanul,és végigkell néznem,ahogy kicsúszik a kezem közül.. már semmi értelme nem lenne az életemnek.. és akkor a mama??? ő hogy érezheti magát?? bárcsak segíthetnék neki is.. mivan,ha mikor bementem és megsimogattam az arcát,akkor került rá a megfázásomból valami,és attól roosszabbodott az állapota?? mivan,ha miattam lett minden???
Istenem,kérlek,ne a szeretteim által gyötörj.. ezermódot találhatsz rá.. de ez a legfájdalmasabb..és hogy nem tehetek semmit..csak imádkozhatok.. ami nem sokat ér,hiszen ki vagyok én a te szemedben.. mikor massával volt az,akkor is,másoknak írtam, h imádkozzanak,mert nem hittem,hogy az én szavamra történhet csoda.. most kit kérjek??? Istenem.. én hiszem,hogy vagy,mégha semmi bizonyíték sincs rá.. kérlek,segíts!!! megváltozom,ígérem!!! megyek hozzá,minden héten,főzök neki kávét,megteszek mindent,megcsinálok helyette mindent!!
könyörgöm..:(
most hogy legyen múlt,jelen,jövő..



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat