Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/48045
|
2009-11-09
Sajnálatos hirtelenséggel tragikusan elhunyt Gellért Zakariás, barátoknak csak GéZa tevém után az ő öccsét, Rudolf Gergelyt, alias Rugót fogadtam örökbe, aki már csak rám számíthat. Hátha nem döglesztem meg.
Tehát újra itt vagyok, új élet, új kezdet.
Én magam is megújultam. Új szívvel, új lélekkel, megkönnyebbülten, más által szeretve, és mást szeretve.
öhh, más értelemben :D, de ez bonyolult, megmagyarázhatatlan, nem a szokásos szíves valami, ami csöpög a rózsaszíntől, és a szerelemtől. A szerelemnél vannak fontosabb dolgok is, ami sokkal jobban megalapoz egy hosszútávú kapcsolatot. No nem érdek, hanem egyszerűen csak a Lélek. Van amikor Valaki mindenki másnál fontosabb. még annál is, akibe szerelmes vagy. És akkor tudod, hogy rossz felé kutakodsz. Viszont örök törvény, hogy VALAMI mindig közbejön, ami megakadályoz benneteket dolgokban. Ami marad, az csak az érzés, amiről tudod, hogy kölcsönös, amiről tudod, hogy több,mint a Szerelem és a Barátság. Valami egészen más, amit eddig soha még nem éreztél. Te sem tudod mi ez, de egész életed végéig érezni akarod. Benne lenni... De nem is tudnád elveszíteni amíg mindketten éltek egymásnak, vagy másnak, de akkor is egymásnak. Midnig is imádni fogjátok egymást. Ez a kapocs maga a Csoda, a Varázslat. Boldog vagy. Ki akar elszakadni a Boldogságtól? Ki akar nem boldog lenni? Legszívesebben magadhoz kötnéd, hogy mindig minden egyes percben és pillanatban érezd őt. A lelkét, a lényét. Mindent, ami ő. És az az apró valami, ami közétek áll, nem hoz tartalmat. Áthidaljátok. Mert ami köztetek van, valami felsőbbrendű, olyan, amit ember nem ért meg. Valami mágikus, valami ezpterikus, valami szellemi, lelki, angyali. Világéletetekben mások voltatok. Kitűntetek a többiek közül, nem voltatok odavalók. És egyszercsak egymásrataláltok. És tudod, ti már ismeritek egymást. Nem bírnátok ki egymás nélkül, mert más nincs, aki ugyanezt az érzést kiváltaná belőletek. Kölcsönös ragaszkodás és egymáson csüngés. Egymásból éltek máról a holnapra, mégis tudjátok, van jövő. Terveztek, mégis a jelenben vagytok, nem mulasztotok el semmit, ami a másikkal történik és mindig hiányzik. Már akkor, mikor elköszön,mert mennie kell. És mekkora boldogság, mikor megjelenik. Kiugornál a bőrödből. Tudod, hogy ő az értelme az életnek, miatta élsz és miatta halsz. Szereted. Valahogy máshogy, de szereted. És ő is téged. És érzed. Érezteti. Nem vagy szerelmes, de vágysz rá, nem testileg, hanem lelkileg, és megcsókolnád, annyira nagyon megcsókolnád, de az sem a testedet, a testi vágyadat elégítené ki, hanem a lelkedet. A lelked vágya, hogy átöleljen, hogy csókot leheljen a homlokodra, az ajkaidra. Mert így lesz egészen a tiéd.
Barát? Több annál. Legjobb Barát? Több annál. Lelki Társ? Több annál. Szerelem? Több annál, vagy több lesz annál, vagy ezt a szintet még el sem érte.
Mindketten tudjuk, hogy egyszerűen muszáj közel kerülnünkegymáshoz, mindegy hogyan, mindegy mit csinálunk, csak ott legyünk, pár lépésre, pár méterre, vagy egészen közel. Hogy tudjuk, így mindegy mi történik, minden rendben van, mert ott a másik mindjárt közel. Azért kell ez, azért kell Ő nekem, és/vagy én neki, hogy túléljük az életet. Lelki Fröccs ő is nekem, én is neki. Kellünk egymásnak, hogy meg ne inogjunk, hogy tudjuk, jó az, amti csinálunk, és ha mégsem, a másik segít. A Lélek a fontos. Ismerjük egymást, jobban mint bárki. Tudjuk, mit tud adni egyik a másiknak, és én tudom,hogy amire nekem szükségem van,azt ő megadja. Benne tényleg minden megvan, amit keresek, amire vágyom. És hiányzik. És szeretem. És imádom. És várom, hogy megjelenjen, hogy lássam, hogy van, hogy megint szerethessem. Korlátok közé szorítva ugyan, de bármit teszek, az úgy jut el hozzá, ahogyan én azt küldöm. És olyankor ő ittvan velem, és én is ott ővele. Mellette. És ha nem is vagyokott, akkor is ott vagyok. Mindig gondolok rá. Számíthat rám. Biztos támaszt nyújtunkegymásnak. Ami számomra ebben a mai ingatag világban nagyon fontos. Tényleg rosszfelé kutakodtam. Nem szabadna hagynom magam. Megérzések!! Miért nem hallgatok rájuk?! De vele mást éreztem mindig is. Tényleg fontosabb volt, mint akibeszerelmes voltam. Pedig ezt a gyereket tényleg nagyon szerettem. De már új fejezet írja sorait. És ez egy teljesen új történet lesz. Amilyen a mesében, de az életben soha...
|
