Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

V.u naplója


ánya [100462 AL], gazdája V.u
2009-11-20

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/100462 		2009-11-20

este egész sokat álmodtam. mármint.. mikor felkeltem, még olyan volt,mintha 1 mp-vel ezelőtt álmodtam volna, ezért emlékeztem az egészre. és elég hosszú volt,sok résszel. és jó is..:) mostmár nem emlékszem az egészre, bár ha emlékeznék,sem írnám le..

olyan rossz érzésem van.. mikor bementem a dédihez.. adtam puszit.. aztán megfogta a kezem.. és csak nézett.. és mikor arrébb néztem, hogy ne sírjak, akkor megszorította.. h nézzek vissza.. és sóhajtott.. és azt hiszem, nem vagyok paranoiás, ha ebbe többet gondolok, mint amit mások gondolnának.. nem tudom, mért romlott az állapota most ennyit.. nyáron még vígan kint ült.. most alig kel fel, inkább csak alszik, nem is beszél, csak igen-nem.. látom, hogy fájhat a szeme, mert mindig törölgeti.. és.. azt nem írom le.. és tudom,hogy a mama nagyon elfárad ebben, a dédi meg látja ezt, és bűntudata van, hogy az életével a mamának "csiinál munkát".. és nagyon rossz neki, hogy nem tud segíteni, mert mindig nagyon szorgalmas volt és dolgos, nálunk is, mikor nem voltunk itthon, olyan rendet pakolt, h utána nem találtunk meg semmit, és hívtuk fel, hogy " Dédi, hova rakta ezt meg azt":) de most nem tud semmit,és elhiszem,hogy rossz tétlenül ülni,feküdni,és látni, hogy mástól függ, másnak kell gondoznia.. de nem akarom,hogy ő is elmenjen.. talán a Papa neki is erőt adott eddig, és most ezért van ez.. nemtudom..ma voltak valakik mamánál.. a barátaik.. és aranyos volt a bácsi.. és mikor kiment, én ültem, néztem a nadrágját, akár a papáé.. elképzeltem, hogy ő megy ki előttem.. és már kettős érzések vannak bennem, ahányszor meglátok egy idős bácsit.. fájdalom, hogy az én papám már nem él és egyedül maradtam.. másrészt pedig aggodalmat, hogy ez az ismeretlen sokáig éljen, vigyázzon magára, és kis kötődést is, mintha minden bácsiban őt keresném, elképzelem, hogy ő az.. mikor tegnap a mama mondta, hogy "felhívott apa".. azt hittem, hogy a Papa, mert ő apának hívta.."gyere apa ebédelni"stb.. és egy másodpercig azt gondoltam, hogy a Papa.. mire belémnyilalt,hogy az én apám..

Papa szerinted hogy legyek normális? Hogy szeressenek azok,akiket én szeretek? Ez fizikai képzelenség! Én nem bírom már ezt. Talán másból is úgy kéne élnem, mint belőled. Az álmaimból, a szép emlékeimből és a képzeletemből. Mert ezek mindkét esetben jobbak,mint a valóság. Mikor elmentél. Azt hittem, tanultam ebből. Hogy a hiányod megtanít arra, amire te akartál. De most még nehezebben mennek nélküled. Már annyit gondolkodtam ezen. És nem tudok dönteni. De valamikor muszáj lesz, mert ezt így nem bírom. Én nem akarok senkit kikészíteni és azt sem akarom, hogy más tegye ezt velem. Jó valakit szeretni, de ha az önvédelem funkció erősebb, mint a szeretet, akkor talán rossz úton járok. Egyszerűen irritál, ha valótlan dolgokat mondd valaki (természetesen az én szemszögemből azok, neki biztos ez az igazság. szóval relatív),és akkor is megvédem magam. Régen nem volt ilyen gondom, visszaszóltam valamit, aztán otthagytam. De ha ezek olyan konfliktusok,amiket megkéne oldani,mert a személyt alapból szeretem és nem hagyhatom csak úgy ott, akkor már nem tudom, mit csináljak. Nem mondom azt, hogy jó, igazad van, mikor úgy érzem,hogy nincs,és akkor csak jönne az újabb támadás. De ha tovább védekezek, akkor is, szóval egy és ugyanaz a reakció. Legyen valaki okos, és mondja meg, mit csináljak:) Nem tudom, hogy keveredek mindig ilyen szar helyzetekbe.. És nem tudok kikerülni belőlük

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat