Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

V.u naplója


ánya [100462 AL], gazdája V.u
have yourself a merry little xms

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/100462 		have yourself a merry little xms

megengedte a tnő,hogy ne 7főn írjunk,hanem szünet után. ez tökre felszabadított, mert így vasárnap sem ezen kell görcsölnöm..

2 előtt jött vivike,sütöttünk 2adag mézeskalácsot (5 tálca..). ittvolt kb 3 órát,aztán én még két óráig díszítettem őket a habbal,ami túl híg lett,mind1.. és jó kemény,de keddre csak megpuhulnak..

mackó tök aranyos. kitalálta h hétfőn üzemeljük be a sulirádiót,ami már mióta nem szól, és játszunk szünetekben karácsonyi dalokat.. és kerestem neki párat.. beírtam h
relient k christmas, barlowgirl christmas, switchfoot christmas stb:D
szóval találtam egyet. ami nagyon szép és karácsonyi hangulatot kelt. csak egy béna videó van fent youtubeon, stúdió verzióban, riasztó nélkül sokkal szebb..
http://www.youtube.com/watch?v=TY19g_o7tp8

tegnap,mikor edzésről jöttem haza gyalog.. a saroknál megkerestem a here without you-t, és lassan mentem, hogy végighallgathassam.. hideg volt,fáztam,a bőröm csípte a szél,csúszott a járda.. néztem a fenyőket, a lámpákat.. hiányzik.. kicsit sírtam is, de nem volt senki az utcán.. régen teljesen másra gondoltam,miközben hallgattam a számot,és nem is olyan helyzetre íródott, amire most "aktualizáltam". de most a Papára gondoltam. Hogy lehet az, hogy még mindig nem hiszem el, hogy elment???
17 évesen már felfoghatná az ember,nem?
Visszagondolok a kórház udvarára, hogy nem sejtettem, utoljára megyek be hozzá.. Reménykedtem, minden jól alakult, meg is nyugodtam, és aztán.. mikor egyáltalán nem voltam felkészülve.. akkor szúrt szíven az élet.. De talán így jó. Így, hogy azt hiszem,még mindig él.. Érzem hiányát, és tudom, hogy képtelenség pótolni.. Se új barátok,se új család, se férj,se gyerekek nem fogják soha,soha.. De nagyon mélyen bent van a szívemben.. a tudatomban.. mindenhol.. holnap szalagtűző.. furcsa, hogy ilyen gyorsan múlik az idő.. elvileg lassan felnőttnek kéne lennem, mégsem tudom a dolgokat felnőttként kezelni vagy elfogadni.. together.. a karácsony erről szól,nem? és hiába nem láthatom, hiába nem adhatok neki puszit, hiába nem vehetek neki már semmi ajándékot,nem rajzolhatok neki, akkor is itt van velem, velünk, és remélem olvassa amit írok és tudja,hogy nagyon szeretem és sajnálok mindent, hogy bunkó és lusta és makacs és akaratos voltam, a lehető legrosszabb unoka a világon.. csak.. nekem mindenki természetes.. aki szeret és akit szeretek.. eddig úgymond stabil voltam, mert nem tudtam elképzelni,hogy valakim meghalhat.. és nem tartottam fontosnak,hogy kifejezzem,akár csak szavakkal is, hogy szeretek valakit.. gondoltam,biztos tudja.. próbáltam kedves lenni, de arra nem gondoltam, hogy mi van, ha már nem tudom kijavítani a hibákat, mert nem lesz rá időm? ha nem tudok valakiben kedves emlékként megmaradni, mert az élet nem ad több esélyt? tudom, hogy Ő legalább szeretett,nagyon is.. és épp ezért fáj, hogy ilyen hülye voltam.. inkább rohantam a géphez, minthogy a lehető legtöbb időt töltsem vele.. ha volt f1. mondta,hogy nézzem vele. néztem? nem.
nem vagyok jó ember.. akkor minek élek?? minek vagyok még itt??? eddig sem tettem semmi jót, semmit, amiért a temetésemen sírnának utánam.. én,ha ezer évig élek sem tudok annyi szeretetet adni, hogy az egész templom megteljen és mindenki sírjon.. nemtudom, hogy lehetett ennyire jó ember.. én meg mért sikerültem ennyire félre.. egyszerű ember szeretnék lenni, aki csak örömet és szeretet ad, és mások szeretetéből él.. de hogyan? csak bántok,kritizálok,lenézek.. annyira nem tudok elképzelni magamnak egy boldog jövőt.. mert egy nagyon fontos rész hiányzik az életemből.. egy támfalat kiütöttek alólam, és eldőltem.. egyet kiütött az élet, egyet pedig én ütöttem ki saját magam alól.. de nincs bennem harag.. csak vágyakozás,szomorúság,elhagyatottságérzet..

annyira szükségem van a karácsonyra,mint még soha.. érezni akarom az embereket körülöttem és szeretni őket.. magyarfakton előkerült a karácsony téma.. h azért a legnagyobb ünnep,mert ilyenkor télen sokkal magányosabbnak érzik magukat az emberek és szükségük van erre.. és mennyire igaz.. ha belegondolok, h nem lenne most karácsony.. hát padlóra zuhannék,azt hiszem.. nemtudom miért, de már napok óta bennem van, hogy akarom a karácsonyt.. h itthon legyen "mindenki", együtt lehessek velük,együtt együnk.. a testvéreim már felnőttek, de ilyenkor mégis közelebb érzem őket magamhoz.. mintha újra olyan lenne, mint régen.. pedig hát nem lesz már olyan,soha többé:)

szalagtűző. ilyenkor mindenki fúde büszke magára, hogy ő már milyen nagy és érett és nemtudom. büszkék a szép ruhájukra és izgatottak,hogy szépen táncoljanak. nekem egyik sem kell, de jólesne büszkének lenni. ha ott lenne a Papa, talán még az is lennék. így csak fáj.. fáj,mert soha egy nap sem lesz már az "én napom", mert csak akkora lehet valakinek "napja",ha alapból boldog és megvan mindene.. én boldog sem vagyok és nincs meg mindenem.. vagyis inkább nincs meg Mindenkim.. vagyis tulajdonképpen nagyon sok Mindenkim nincs meg.. és rossz,mert így még azokra sem figyelek kellőképpen,akik még megvannak.. mert egyszerűen annyira hiányoznak azok,akik nincsenek...

de majd ez az "este bedepizős" korszakom is elmúlik egyszer.. mert napközben jól vagyok.. de mikor egyedül ülök a gép előtt vagy sötétben sétálok haza.. akkor szar:) mert akkor szembesülök az egész hülye élettel, érzem,hogy mennyire egyedül vagyok és hogy szépen lassan eltűnnek mellőlem az emberek, akiket szeretek, én pedig itt maradok (ha itt maradok) csupa idegennel és utálattal körbevéve és hogy az egyetlen,aki szeretni fog, és a többiek,akik szerettek,mind fent lesznek..
belenézek a sötétbe, és látom.. és akkor elszorul a torkom..mintha beleütöttek volna.. mint akit akkor vágtak fejbe és eszmélt fel.. rossz nap mint nap, de főleg esténként újra meg újra szembesülni azzal,hogy elment.. mert érzem, erősen bennem él, és sokszor "elfelejtem",hogy meghalt, már amennyire ezt el lehet.. nemtudom elmagyarázni.. az értheti ezt,aki már érzett hasonlót..

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat