Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/276654
|
2009-11-21
Életem egyik legcsodásabb napja. Pedig ki gondolta volna mindezt az események előtt? Senki. Legalábbis én biztosan nem. Hogy miről szeretnék most mesélni? A gólyabálról, annak is a legemlékezetesebb momentumairól. Először hadd említsem meg Nektek, hogy az egész úgy kezdődött, hogy el sem megyek. Tudniillik nem vagyok az a "nagy bálozós", táncikálós, iszogatós fajta...jah és nem mellesleg oda ugyebár nem mehetek akármiben. Szóval egy gyönyörű estélyit is be kell szerezni, ami nálam (tapasztalatból tudom) nem túl egyszerű eset. Mégis rávettek, hogy menjek, hogy semmi esetre sem hagyjam ki. Egy embernek sikerült, akiről nem most szeretnék mesélni. Az majd egy másik történet.
Mivel az elhatározás már megtörtént, jöhetett a terv megvalósítása...azaz egyszerűbben fogalmazva gooo piac. xD Ugyanis akár hiszitek, akár nem, ott minden kapható (még alkalmi ruha is) méghozzá meglehetősen kedvező áron. Nem is akarom szaporítani a szót, a lényeg, hogy olyan történt velem mint még soha. 10 perc alatt megtaláltam a tökéletes darabot. Jól állt, tetszett. (nem csak a ruha, az ára is :P)
Éééééééés...eljött a pillanat. Egy kis buszmegállóban fagyoskodás, bnőkre várakozás, ruhaszorítás után végre felszállhattunk a buszra, immáron hárman. Kb. 17 órára már a kolis csoporttársunknál voltunk, vagy jobban mondva a pillanatnyi "öltözőnkben", ahol még rengeteg munka várt ránk. Nóri (a csop.társunk, aki befogadott minket, még egyszer thx.) egyből letámadott, hogy besüti a hajam. xD (hát igen, szeret a csaj fodrászkodni) Én meg nem ellenkeztem, összeszorítottam a fogam és bíztam a tehetségében. (: Meg is lett az eredménye, mert tényleg fantasztikus lett...viszont. Viszont a fülbevalót nem sikerült beoperálni a fülembe. :( Már ordítani tudtam volna fájdalmamban, de persze csak a fülbevaló hajlott meg és a fülem nem szúrta át. Akkor megfogadtam, hogy többet nem hagyom ilyen hosszú időre ékszer nélkül a hallószervem. ^^ Na ezután következett a smink, merthogy sminkesem is volt...hát igen a sztároknál más csak így szokás 8). Macám alias a (jobb híján) kinevezett bálpárocskám [Maac, tudod, hogy csak viccelek drága, nehogy a szívedre vedd! =)] leült velem szemben és közelített a szemhéjpúderrel...fúú, félelmetes volt. xD Közben Nóri még a hajammal bíbelődött, még szerencse, hogy Edó (másik imádnivaló bnőm) nem akarta rámadni a ruhám...na az már kész káosz lett volna. Pedig jó lenne ha ő lenne a stylistom...mert az még nincs. :) Jelentem túléltem a sminkelést is, igaz, hogy majdnem megfulladtam a röhögéstől, de élek. És most már jó lenne konkrétan a bálról is beszélnem. Hát...vicces volt a kezdet, ugyanis alig jutottunk be. Ugyanis mi vacsis jegyet kértünk (amit már ezerszer megbántunk, de hát ugyebár ez volt az első) és természetesen rossz színű karszalagot ragasztottak ránk, sőt már ott tartottak, hogy a jegyünk az nem is vacsis jegy... A vége az lett, hogy új karszalag kellett, amit a srác sikeresen a kezemre ragasztott. (még szerencse, hogy előtte leborotváltam...fájdalmas kezdet lett volna... xD)
Végre bejutottunk! Gyorsan magunkhoz ragadtunk egy pohár pezsgőt (ami ugyebár járt nekünk :P), majd letelepedtünk egy asztalhoz. Jajj ne tudjátok meg, hogy szorított az a fránya ruha, azt hittem semmi sem fog belémférni...Vettünk tombolát is...bár ne tettük volna. Aztán eljött a 19 óra és megtámadtuk a kajás asztalt. Jól megpakoltuk a tányérunkat a tetszetős falatkákkal (amelyeknek az íze közel sem volt olyan tetszetős, mint a kinézete), majd elindultunk sütit vadászni. Na hát az mekkora poén volt. Maacnak valóban vadászat lett a vége, ugyanis már alig volt süti és ő kiszúrt egyet, ami az asztal másik felén volt. Megindult az ádáz küzdelem, a villa vhogy nem akarta, hogy rákerüljön a süti, Maac meg küzdött. (: A vége az lett, hogy egy srác a túloldalról rásegítette Macám villájára a sütit. Na ezért aztán meg kellett küzdeni. =) Majd megfulladtunk a nevetéstől. Aztán jött a következő izgalmas művelet...WC-re kellett mennünk. Még nekem nem is volt annyira lehetetlen a dolog, na de Maacnak...hát...érdekes volt. Jóformán sztriptízelt egyet a mellékhelyiségben. Én kötöttem ki a felső részét és én húztam le a cipzárt a szoknyáján. xD Na, nem kell semmi rosszra gondolni. Persze fel is öltöztettem. :P Ezt vagy kétszer játszottuk el az este folyamán.
Ittunk pezsgőt is, vagyis jobban mondva Maac nagyon szemezett az üveggel, amit a csop.társaink hagytak ott, mert ők leléptek...és...lenyúltuk. xD Mondanom sem kell, a nagyját ő itta meg...a kis alkoholista. :P (L) Persze már vacsi közben is zenélt egy Záhonyi csapat, megadták az alaphangulatot, majd jött a nyitótánc (szép volt) és a nagy pillanatunk, a gólyaeskü. Fúúú hát...szétröhögtük magunkat. Komolyan mondom azon imádkoztam közben, hogy végig tudjam mondani...ráadásul az első sorban álltunk. xD Kaptunk pici marcipán gólyát, tök cuki. (:
Eljött a pillanat, a tánc. :) A Vega, akarom mondani Vegas Show Band fantasztikus volt és mi csak roptuk és roptuk rogyásig. Közben készült rólunk pár ütős kép is...természetesen, ki másról ha nem rólunk? xD (az egyik legjobbat itt láthatjátok: Edó, én, Nóri, Maac) Énekeltünk ahogy csak a torkunkon kifért...jajj isteni volt, egyszerűen leírhatatlan. Annyi volt a gond, hogy ennyi táncolás után megszomjazik az ember, innivaló pedig már rég nem volt, így felfedező útra indultunk... Nyomogattuk az összes automatát, hát egyik sem működött, persze fizessen a jónép. xD Mivel nem akartunk 5xös áron üdítőt venni, ezért Maac kiskutyát játszott és a WC-ben ittunk pár kortyot...hát na, ésszel él az ember. És a cél most csak annyi volt, hogy túléljük. xD Éjfélkor tűzijáték várt minket. Mi persze jó helyről akartuk nézni, mert ilyet még sosem láttunk. :D Szépen átgázoltunk a kicsit sáros földön és tényleg jó helyről néztük, na aztán go vissza dance. =) Húú de magyar vagyok. :P
Tombolahúzás...nem nyertünk. :( Bálpárválasztás...az vicces volt, de az nyert akinek drukkoltunk. xD Aztán jött vmi humorista, bár ne tette volna...Mai napig nem tudom hogy honnan menesztették, de borzalmas volt. Na az a félórácska volt olyan, hogy el tudtam volna aludni az asztalnál. Alig vártuk hogy újra zene legyen és táncikáljunk. És jött... Csak hát...megjelentek a részeg barmok is, akik kicsit elrontották a végét... Majd ránk esett némelyik, úgy kellett őket arrébb lökni. A végén, mikor már Edó is hazament, Macámmal már el se mertük engedni egymást, nehogy egy idióta odajöjjön. Volt vonatozás, aztán lábtaposás. Áúúúú. Egy 50-es láb landolt az enyémen. Ez volt a vég, ugyanis már előtte is baromira fájt a lábam...közel 10 óra magassarkúban...hát nekem az kicsit sok. És akkor jött ez a debella. xD Le kellett ülnöm egy kicsit, na de aztán felálltam és a végéig meg sem álltunk.
Azt hiszem elég részletes voltam, de akinek még ez sem lenne elég, az szóljon. =)
Összefoglalva, ez egy olyan este volt, amire örökké emlékezni fogok... És a naplóm is emlékezni fog. xD Visszasírtuk egy ideig, de hát egyszer mindennek vége...ezt sajnos be kell látni. Jövőre, Veletek, Ugyanitt!!! Köszönöm Nektek a fantasztikus bulit! (L)
És a kedvencem: "Non ci si deve piangere perché era finita. Sorriso, perché si è verificato."
Annyit tesz, hogy: Ne sírj, mert vége lett, mosolyogj, mert megtörtént! (L)
|
