|
Lujzi naplója
Rudolf Gergely [48045 AL], gazdája Lujzi
2010-01-25
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/48045
|
2010-01-25
elkezdődött az újabb szezon az álmaimban.
amennyire emlékszem, ez a 3. széria. de ugyebár nem emlékszem kiskoromból semmire, még arra sem, hogy szomszéd Jocikát megetettem homokkal. Meghát leestem a lépcsőről, szóval biztos van egy kis zavar az emlékeim terén. Már 3 évesen. fura, hogy minden 3 évesen esett meg velem. A lépcső, a Jocika, a költözés, biztos ez. Elköltöztünk, és teljes volt a képzavar, plusz onnanstól kezdtem szökdösni otthonról. Na szóval én arra akartam kilyukadni, hogy biztos ez már vagy az 5. szezon. De az tuti, hogy új fejezet kezdődött az álmaimban, Domb. Csak ennyit láttam. Domb, rajta 2 ember: én, meg még valaki, kabátban, sütött is a nap, meg nem is, ezt nem is tudom. Zsebre dugott kézzel. Furcsa. Volt egy furcsa szaga. Minden új szériának megvan az új szaga. Meg a hangulata, az az érzés teljesen más. Szóval emlékeim szerint a 3. szezon. Amikor már az előző szezonok álmain való agyalás nem segít elaludni. Addig kell a Dombon gondolkodjak, míg nem álmodok újra róla. Ki tudja mikor lesz az. Már rég el is fogom felejteni, hogy volt ilyen álmom. S majd csak később fogok rájönni. Egyben az új szériák új fejezetet is jelentenek az életemben. Valami újabb fordulatot vettem vagy veszek vagy fogok venni én magam. Az agyam. A gondolkodásom, és ha agyban megváltozom, testben is meg fogok. Lélekben megmaradok, mert az mindig is örök volt. Testileg megváltozom, csak remélni tudom,h jó irányba. Nem akarok mégegyszer elhízni, sőt, inkább még le kéne adnom jó sokat. Nem olyan sokat, de eleget. Mit tartogat ez az év? Mi lesz itt most?
Soha életemben ennyire nem féltem egy új évtől sem. Most mégis rettenetes rémületben vagyok.
És teljesen egyedül érzem magam. Akiket szeretek, mind távol vannak, és csak a virtuális valóságban érem el őket. Én nem szeretem az efféle öleléseket. Nekem szeretethiányom van. A családomtól nem kapom meg azt az ölelést, amire vágyom. Sőt, senkitől nem kapnék olyan ölelés, csak egy embertől. Ő meg egyre csak távolodik...
egyre csak távolabbinak érzem, hogy valaha látni fogom...
|
Problémás tartalom jelzése
|
