Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/276654
|
2010-01-28
Áááá ez a naaap... Elmondhatatlan, leírhatatlan, még hogy felejthetetlen. xD Annál sokkalta több. Erről most azonnal be kell számolnom, méghozzá részletesen...igen, mint tudjátok szeretem kivesézni a dolgokat, főként a jó élményeket, azokról élvezet mesélni. Na jó, Macám, Neked bevallom, h csak azért írom le ilyen részletesen, h ha majd 220 felett járok, nehogy megkopjanak az emlékek. Muszáj erre is gondolnom. xD
Tehát minden ott kezdődött, h húztad az agyam, nem kicsit...nagyon. :D Na de most képzeljétek el, amikor ezt mondják nektek az ajándékotokról: 3 részből fog állni, az elsőnél csak nézni fogsz, nem fogsz érteni semmit, sztem nyavalyogni fogsz. o.O A lényeg, h 5 dologban meg kell változnod, ha nagyon nem akarsz változni, akkor beavatkozom. xD Az ajándék egyik része romlandó (nem kaja meg ilyesmi)... Na mit gondolnátok? :D
Hát én sajnos gondoltam egy s mást...de ezt inkább megtartom magunknak. xD Nem publikus. :P
Eljött a nagy nap. A titkokról lehull a lepel. Húhaaa. Beléptél az ajtón... (mint egy krimi xD...most jön a vérengzős rész :P) Egy kicsiny dobozt emeltél ki a táskádból és felém nyújtottad. Kinyitottam. Szemeim meredten bámulták a benne szunnyadó puha, pillekönnyű használati tárgyat (lévén egy zsebkendőről van szó xD...enyhe túlzás a szöveg, de tényleg meglepődtem... =)), majd megmozdítván az imént említett zsepit, bekukkantottam alája. :D Egy vonatjegy... Nyíregy-Debrecen. Kié lehet? Talán a "tettesé"? Vagy esetleg az "áldozaté"? Mosoly terült szét az arcomon, próbáltam megérteni a dolgokat és összerakni a képet, majd egy hang szólt hozzám: "Öltözz!" Nem mertem nyavalyogni...öltöztem, bár nem nagyon tudtam, h hol áll a fejem. Itt jött be a képbe az 5 dolog...a "tettes" beavatta "áldozatát". Az 5 dolog: sál, sapka, kesztyű, kabát, cipő.(Mit ne mondjak igazán trükkös...ki hitte volna, h ennyi a nagy változás? kicsikét felnagyítva, mi? :D) Elindultunk, felszálltunk a vonatra...Senki semmi furcsát nem vett észre rajtunk. Zötykölődtünk. Megérkeztünk. Egy teaházba "üldöztél". Lopva a nevére pillantottam...Carpe Diem. Élj a mának? Holnap már úgysem élek... :D
Áááá nem megy tovább a krimi változat, eddig bírtam. xD Szóval beinvitált erre a kis hangulatos helyre...lefoglaltatta a legkiválóbb helyet az egész helyiségben... Nagyon hangulatos kicsiny párnás, takarós helyecske volt, szűkösen, de elfértünk. xD Vagy pont ez volt a lényeg? :D Meglehet. Fél óra alatt sikerült kiválasztanunk a számunkra legmegfelelőbb teát. Macám Red Bááááásh pörkölt mandulát kért, én pedig Tiramisu-Mascarpone teát. Kísérleteztem, de megérte. Nagyon fincsi volt. Jajj annyit hülyültünk...hoztuk a formánkat. xD A végén komolyan azt hittem, h kijön belőlem a bennem lévő lötty, de nagy erőfeszítések árán sikerült benntartani. :) Volt Maac vs. WC... Maac nyert, nagy nehezen. :D Aztán jött az ajándékom 2. része....úúúú mit kaptam? (: Egy csillagos, lógós, cuki fülbevalót. Jajj nagyon imádlak...meg sem érdemeltem ennyi mindent, nagyon kitettél értem. ♥♥
Az este folyamán kiderült az is, h kíváncsiak vagyunk. *megszeppent fej* Nem is...egyszerűen csak hallottuk, h mit beszélnek tőlünk 2 méterrel...és hát. Majd megszakadtunk a röhögéstől. :D Dőltünk egymásra, fogtuk a hasunkat, de ezt nem lehetett kibírni. Egy "első randis" párocska foglalta el mellettünk a helyet, a bambusznádon túl...jah vagyis az Üveghegyen túl...vagy hogy is van? :D Mind1. xD A lényeg, h vicces "beszélgetés" (inkább hallgatás és témakeresés) szem és fültanúi lehettünk. A legjobb, h nem találták a cukrot. xD Mi szerettünk volna segíteni, de az sem jött össze. Sajnos rá kellett jönnünk, h süketek. :D Közben rendeltünk még egy forró csokit (nem emlékszem a teljes nevére xD), aminek enyhén furcsa szaga, íze volt. Jobban belegondolva talán krumplilevesre emlékeztetett, de lehet, h csirke volt, nem tudom. (: Nem volt finom. Tudom, h Neked ízlett KicsiManóm, de hát ízlések és pofonok. :D Az is lehet, h addigra már nem működtek flottul az ízlelőbimbóid. :P
Na de le is zárom a történetet, mert lassan távoznom kell...na ne örüljetek, nem az élők soraiból...az még ráér. xD
Szóval eljött a pillanat...ott kellett hagynunk a Carpe Diem-et és meg kellett céloznunk az állomást. Őszintén szólva kicsit betojtam, mikor Macám azt mondta, h cityvel megyek, mert nem mer ilyen későn személlyel engedni. Cityvel? Nincs is helyjegyem. Jesszus. Erre mondja, h szálljak fel és üljek le a 41-es helyre. Tessék? Mi? Ne csináld ezt! xD Na akkor jött a nyugtató szöveg és mindent felfogtam. Nagy kő esett le mikor kiejtette ezeket a szavakat: Gyorsan nyisd ki a táskát, találsz benne vmit! Anélkül nem fogják elfogadni a jegyed. xD Hát igen, ekkor már tudtam, h a helyjegyem lesz benne, de ilyen szép, megható levélre még én sem számítottam. Majdnem elsírtam magam a vonaton. :P
Összefoglalva ezt a napot: Hát egyszerűen fantasztikus volt... Oggi era una bellissima giornata! Ti amo molto! Csak, h egy kis olasz is legyen benne! =)
Köszönök mindent! (:
Ui.: Imádom ezt a képet... kis fotóművészem ikszdééé
|
