Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

V.u naplója


ánya [100462 AL], gazdája V.u
e

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/100462
e

ez egy szar nap volt(1:00 van,szóval a tegnap,de a zh-val a ma sem lesz szebb) de azért mégis.. :))))) jól esett az este.. jó érzés, hogy valaki fel tud vidítani és kedves velem, mert enélkül azt hiszem még mindig a padlón lennék.. pedig én már nem akarok oda kerülni,soha többé. kacsacsőr:))

holnap pedig még szarabb nap lesz.. vagyis szomorúbb.. nem akarom... egyre több év, egyre távolabb a régi boldogságtól.. hiányzol.. de tudom, hogy látsz fentről és elintézed, hogy ha teljesen nem is, de egy kicsit boldog legyek... csak ezt sajnos már soha nem oszthatom meg veled..:/


holnap.. nem tudom.. felhívjam a mamát? úgyis csak sírna.. és akkor én is.. nem tudom, mit mondhatnék neki.. én itt vagyok, de a papa nincs.. ezen senki nem tud változtatni vagy javítani a helyzeten.. ha én együtt lennék valakivel ennyi éven át, és elmenne, nem érdekelne már semmi.. mármint, törődnék a többiekkel, de egy részem vele együtt menne a sírba.. " a part of you will die along with me".. és senki nem hozhatná vissza.. hát mit mondhatnék én neki? soha nem voltam jó "vigasztaló".. mert tudom, hogy a fájdalomra a szavak nem hatnak, azok csak szépíteni próbálnak a dolgon.. de nem tüntetik el.. de ha nem hívom, talán rosszul esik neki, és azt hiszi, elfelejtettem.. 5 unokából egyedül én voltam ott a templomban.. hogy is felejthettem volna el.. csak egyszerűen nem tudom, mit kell ilyenkor mondani.. lehet boldog szülinapot, névnapot, karácsonyt kívánni, de """halálozási évfordulót""" nem.. annyira hiányzik.. annyira beszélnék vele.. megkérdezném, hogy büszke-e rám? hogy nem lettem olyan,mint a többi korombeli.. annyira rossz, mert most csak sírnék és sírnék, de nem vagyok egyedül,így inkább visszatartom valahogy.. where are you know? are you lost? .. are you alone, are you afraid, are you searching for me?? will i see you again?.. miért megy tovább az élet nélküle? miért kell továbblépnem? miért kell ezzel együtt élnem? a halállal??:/ utolsó évem volt a gimiben.. az utolsó, amikor végre beért az, amiért 12 éven át "dolgoztam".. szalagtűző,ballagás,érettségi.. csupa olyan alkalom, amikor ott kellett volna, hogy legyen.. anya a kórházban azt mondta neki, mikor már beszélni sem tudott, hogy gyógyuljon meg, mert nemsokára szalagtűzőm lesz és majd együtt megyünk oda.. tudtam, hogy hazugság.. mindenki tudta, mi is, ő is.. de egy másodpercig sem tudtam komolyan elképzelni, hogy el fogom veszíteni.. annyira bíztam Istenben, hogy nem hagyja megtörténni.. de hagyta.. engem pedig itt hagyott egyedül.. teljesen egyedül.. egyszerűen már nincs senki a családomon kívül, akiben megbíznék, akire számíthatnék.. de nekik sem mondom el, ha baj van, ha átvernek.. néha talán már azt hiszik, velem van a baj, én rontom el a dolgokat, pedig csak nem akarom a többi embert "bemártani".. nem mondom el, kire miért haragszom, pedig sokszor nyaggatnak vele.. nem mintha bárki megérthetné a "dolgaimat" vagy az életemet.. néha úgy érzem, hogy a családom van ettől a legmesszebb.. ők szeretnek, de nekik sem tudok elmondani semmit.. nekem nincs barátnő viszonyom az anyukámmal vagy haveri az apámmal.. a nővéremmel sem szoktam trécselni,még kevésbé a bátyámmal.. a régi barátaim lassan elfogynak, az újak pedig nem ismerik az elmúlt 18 évemet.. annyit tudnak, amennyit elmondok, de azzal senkit nem szoktam "terhelni", ami a lelkemben van.. mélyebb, komolyabb dolgokkal.. nem tudom, lesz-e egyáltalán az életben olyan ember, akinek elmondhatom az egész életem.. akit érdekelni fog.. aki nem nevet ki azért, mert önhibámon kívül elcsesztem egy jelentős részét.. vagy elcseszték nekem.. mert néha elgondolkodok rajta, hogy miért egy naplóval osztom meg az érzéseimet - és mivel netes, így hát a felét sem írom le annak, amit valóban gondolok - hogy miért Magammal.. leírom, hogy aztán elolvassam, és ugyanúgy megmaradjon minden problémám.. csak így legalább az a látszat megvan, hogy valaki meghallgat.. hogy ez a valaki saját magam vagyok, az már igazából lényegtelen.. :)
>azt hiszem,már :(-t sem kell írnom, mert talán tényleg minden :)-mben benne van.. pedig régen nem így volt:)) én voltam az,aki mindig mosolygott.. most miért nem megy?



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat