|
Lujzi naplója
Rudolf Gergely [48045 AL], gazdája Lujzi
2012-07-22
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/48045
|
2012-07-22
önző vagyok,én, és nem értem hogyan, én voltam a legönzetlenebb ember valaha... valamikor... mégis mikor változott meg ? és miért változott meg úgy, hogy oké, ezzel az emberrel nem szabad önzetlenül viselkedni mert kurvára kihasznál, attól még másokkal is ? vagy már nagyon megelégeltem h igazából mindenki önző akivel találkozom és már el is felejtettem milyen önzetlennek lenni ? csak h ne csalódjak ? mert az emberek elvesznek belőlem és nem akartam szétesni ?
a nővérem nem beszél velem mert az öcsém reggel csak engem keltett fel őt meg nem, mivel vele nem beszél egy korábbi eset óta, úgy gondolta h biztos majd én fölköltöm, de én nem gondoltam rá...
amúgy is baromira kómás voltam azt sem értettem az öcsém miért költ föl
a nővérem így meg nekem kellett volna
de nem gondoltam rá
és nem védekezhetem azzal h mindig engem húz le cigivel meg én is haragszom rá egy picit
haragszom mert hazudik
jó, nem nekem, hanem az anyjának, meg az öccsének
persze nem mondhatja el az igazat, hogy ide megy vagy oda már buliba ezzel meg ezzel mert akkor nem engedik el
aztán az öccse rajtakapja h hajnali 2 órakor pasikkal teli kocsiban ül velem
velem beszél mert azok a pasik a nővére haverjai engem meg ő hívott
de minden egyes alkalommal mikor elcsábít valahová én nem vagyok jól, mert tudom h késve érünk haza és az öcsénk kiakad és mondja is nekem nővérem h fél h tényleg soha többé nem áll majd szóba vele de kisanyám !! ha tényleg kilógsz hazulról és nem is ott voltál ahol és késve érsz haza ne csodálkozz, kísérted a sorsot, és attól nem lesz jobb a helyzeted h engem is belerángattál
de jóhogy belemegyek mert nem hagyhatom egyedül
jó, nem egyedül, mert ha a pasikkal van nyugodtan bulizom de ha csajokkal akkor megesz az ideg egy perc nyugtom sincs folyamatosan surveillek h mi fog történni mert ezek a lányok nem ismerik a pasikat és nem ismerik Marseillet nem tudják milyen veszélyes nem tudják mire képesek
aztán hálát adok az égnek h hambdulleh hazaérkeztünk de fuldoklom a dühömben és mérgemben. és én szívok, habár az öcsénk velem beszél, mégcsak nem is kiabál, érzem h nincs jól, h ingerült. mondjuk délutánra már melegen átölel meg puszilgat és akkor fellélegezhetek de addig csak megöl az ideg. a nővérem meg hívogat h na mondott valamit...?
persze drágám azt h ne is álmodj arról h hozzádszól még ebben az életben
jó ez gonosz volt
nagyon is gonosz.......
de a testvéreim és imádom őket
na ez emberek egy igazi család......
|
Problémás tartalom jelzése
|
