Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/102470
|
2013-03-08
"Két szorosan összekulcsolt kéz
A világ tőlünk lesz egész..."
Na most jó kedvem van, úgyhogy alkotok.
"You make me wanna lala..." :]
Na, kezdem onnan, ahonnan nem írtam, 28.-tól.
10-re mentünk Zolihoz öko órára. Jó fej srác meg normális, nagyon profi jegyzettel tolja. Még jól is néz ki. De ahogy nézni tud, az iszonyat. Pislogás nélkül néz a szemünkbe, tök zavarba ejtő. De azért szimpi srác meg nagyon korrekt, közvetlen. Ja és nem mellesleg tanítani is tud.. :D
Óra előtt meg után meséltem Briginek, miket mondott Lala. Imádtam, totál kiakadt. :) Mint az anyatigris, úgy védett, hogy én így vagyok jó, ahogy vagyok meg ilyenek. Kijelentette, hogy most nála is rendesen elásta magát Lala.. :) Szóval a beszélgetés rendesen felidegelt, mert úgy gondoltam, igazunk van és hogy amiket mondott, mind hülyeség. Ja és Brigi azt mondta, ő ma nem érne rá felvenni a telefonját... :D
Délután hazajöttem, direkt benne hagytam a telefont a táskámban. Csörgött, épp lenn voltam, nem hallottam. Persze ha hallottam volna se vettem volna fel. :D Aztán miután másfél óra múlva se hívtam vissza, megint hívott. Megbeszéltük, hogy majd ha hazaért, beszélünk (Jocónál pakoltak épp..). Na amikor beszéltünk, akkor mondtam, hogy zavar, hogy ő meg akar engem változtatni. Persze kiakadt, hogy nem így váltunk el tegnap meg nem így van, meg ő nem így értette.. Szóval tagadott, mint a gép, de végül nagyjából mind a ketten megbékéltünk.
Másnap pakoltam, vasaltam meg ilyenek, anyuék miatt. Aztán estére meg volt beszélve, hogy elmegyünk anyuval vásárolni, épp őt vártam, mikor hívott Lala, hogy ő nem bírja holnapig nélkülem és hogy jön hozzánk. Na, akkor gyorsan összekaptam magam és elmentünk a Bundinerbe sütizni. Anyu közben persze hazaért, kiakadt, úgyhogy végül Istvánnal mentem vásárolni. Nem bántam.. :)
Másnap reggel anyuék elutaztak, én meg délre bementem a Nyugatiba. Végül nem a Kálvinra a hülye kupon miatt. Na mindegy, tanulópénz.. Felmentünk a várba busszal. Leszállásnál vicces volt, alig lehetett elférni a mammerek miatt, akik már ott tülekedtek az ajtónál, úgyhogy Lala így elkezdi az egyiknek h: elnézést, leszállhatok? Én tökre elkezdtem nevetni, mert totál udvarias volt, mégis beszólós meg ilyen vegye már észre magát duma.. :)
Aztán sétáltunk a várban, szépen sütött a nap, jó idő volt meg rengeteg turista. Aztán a Halászbástyánál jártunk épp, mikor elkezdett csörögni a telefonja. Mondta, h nem veszi fel én meg mondtam, h de vegye és odébb mentem. Aztán már csak annyit hallottam, h oké meg megyek meg kb fél óra. Marci leesett a székről és beverte a fejét és vérzik.. Hmm, hát igen, nem pont így képzeltem el a szombatom, de ez abban a helyzetben tök mindegy volt, lebuszoztunk a Moszkvára, aztán én hazajöttem, ő meg Marciért..
5 körülre végzett, átjött, behívtam, csináltam neki szendvicset, aztán meg beszélgettünk, hogy lesz a hét meg mit akarok, mit nem. Aztán meg megcáfoltam magam.. :D A körülmények hatása, semmi más.. :D De azért jó volt.
Azt beszélgettük amúgy a kanapén fekve, hogy a napnak valamiért így kellett alakulnia, hogy Marcival ez történik, mert ha nem, minden másképp lett volna, sőt, azt hiszem az elmúlt hetem is más lett volna. Megint megállapítottuk, hogy milyen apróságokon múlnak a dolgok, mind a megismerkedésünk, mind már sok sok dolog a kapcsolatunkban.. És mi ketten tudjuk, hogy nincsenek véletlenek! :)
Vasárnap, 2.-án délelőtt tesókákkal meg apuval mentünk korizni a Jégcsarnokba. Tanítottuk Csongort, ahogy tudtuk meg mentünk Zsófival, fogóztunk meg ilyenek. Tök jó volt, csak marhára fáztam. A telefon képernyője magától írt SMS-t Lalának, csak néztem, hogy micsoda király ez a Samsung.. :D Bár elvileg nemsoká megkapjuk a Nokiát. Bár ez a Samsung nem is régi.. Most néztem, 2011 november 2.-án csináltam az első képet, Ádámról, amint épp kockul rajta.. :] Szóval még nincs másfél éves se a teló. Nem is tudom mit lehetne vele kezdeni, nem egy olyan nagy szám, hogy eladjam, bár azzal se érek semmit, ha itt áll nálam.. Meg nem tom az SMSek a SIM kártyára mentődnek-é... Jó volna.
Na szóval dél körül hazamentünk, ebédeltünk, meg néztük az Éjszaka a múzeumban-t. Egynek elment. Utána hazahozott tesó és nekiláttam gyantázni, merugyebárbörzéreharisnyakell.. :D
Másnapon egész nap szüttyögtem itthon, minek következtében annyira elfáradtam, hogy este, miközben őt vártam, elaludtam. :] Aztán 6 körül megérkezett, beszélgettünk meg ilyenek, az egész tök jó volt. :]
Másnap reggel én ökora, ő meg munkába ment. Zoli késett, én nem vittem pénzt, ő is elkésett, szóval ott kezdett a napom jóból rosszra váltani. Pedig reggel, mikor felkeltünk, tényleg az az érzésem volt, hogy bár minden reggelem ilyen lenne.. :]
Az még jobb lett volna, ha nem beszéltem volna álmomban, ő ezt nem hallotta volna és nem érdeklődött volna, hogy mi van.. Röviden szólva, ha nem vitatkoztunk volna össze azon, hogy mit beszéltem álmomban.. :D
Délután kitaláltam, hogy nem szeretnék tartalékos hostess lenni, úgyhogy jelentkeztünk vendég számlálásra. Azt csak utána bootolta be az agyam, hogy reggel 6-ra kell menni, ami 4 órás kelést jelent, mindkettőnknek, ami nem volt túl tetszetős. Végül megbeszéltük, hogy egyedül alszom, csak tökre kiborultam rajta. Csapkodós-dühkitöréses-sírós hisztiben igyekeztem levezetni a dolgot, aztán pedig végül szegény Szilárdra borítottam rá a szomorúságom, aki meglepően türelmesen és jól kezelte a helyzetet. Asszem az a mázlim, hogy amikor épp nincsen semmi bajom, akkor vagyok olyan kedves és elbűvölő (no meg szerény..), hogy megkedveljenek és valahogy átvészeljék az emberek azokat a vészterhes időket, amikor rám tör a letargia, a fáradtság vagy a düh..
Szóval végül elaludtam 10 körül.
Tündér Lala mindkét este írt nekem SMS-t, igaz, mindkétszer aludtam és fel se ébredtem rá, de reggel jó volt erre ébredni.
Na szóval szerdán 3:50-kor keltem. Pöpec volt. Bementünk dolgozni.. Kiderült, hogy a munka abból áll, hogy egy széken kell ülnünk és egy műanyag számlálót nyomkodni. Hát vicces volt. Örültem, hogy nem Brigi a mászkálós ember, egész nap együtt voltunk és a biztonságitól meg attól eltekintve, hogy a munka marha unalmas és egyhangú volt, jól éreztük magunkat.
Este összefutottunk Viktorral, voltunk nyelvsuliba és találkoztam a lányokkal. Évi meg Nóri csiniben tolták, mi meg rohangálósban. Elmentünk a Corvinus nevű helyre koktélozni. Jó volt, csak a fáradtságtól úgy beütött az epres mojito meg a bubble gum, hogy utána nem voltam képes túl sok értelmes cselekedetre itthon. Egyszer kimentem telefonálni, beszéltem Lalával, aztán apu hívott, aztán összefutottam egy pasival, akivel akkor találkoztam, mikor a Viktorékkal az Óborban voltunk és annyira mély benyomást tett rám, hogy nem emlékszem a nevére.. :D Kiderült miért volt olyan ismerős a koktélos hellyel szomszédos, Joiner's Pub nevű hely..
Eldicsekedtem a csajsziknak, hogy én micsoda szuperszonikus pasit találtam és hogy szeressük egymást. Mármint..ez eddig így nem került elő, mivel épp ma van egy hónapja, hogy ismerjük egymást, de azért jól megvagyunk. Nagyon jól. :)
Na fél 10-re már itthon is voltam és elég hamar dőltem is be az ágyba.
Másnap reggel meg elaludtam. De csak 20 percet késtem. A második nap, ha lehet, még unalmasabb volt, mint az első, pedig rövidebb volt elvileg. A biztonsági ezúttal normálisabb volt, de a másik, amelyik folyton odajött szövegelni, az katasztrofális volt a cicázásával meg hogy a csajok biztos arról ábrándoznak, hogy ő megsimogatja őket. Na jó, fúúúúúúúúúj volt, de nagyon.
Megnéztük a Rossz tanárt meg Brigi belekezdett A dolog-ba. Jéé, csöpög az eső.
A csereemberünk folyton lógott, kaját se hoztak, de amúgy minden király volt. Többen voltak, mint szerdán és több volt a kimenő, mint a bejövő hehhheeee. :]
Évire kicsit berágtam, mert ott voltak, mire sikerült előkajtatni a cserét, már elhúztak, de erről nem szólt.. Délben meg azon ettem magam, hogy mehet a tárgyalás.. De fél 2-re már le is zavarták a dolgot, Lala fel is hívott, szerencsére nyugodt volt, csak az volt a fura, hogy a feleségét a pasija hozta meg vitte a tárgyalásra meg -ról, de letagadta a létét. Mindegy, ő dolga.
Munka után jött értem a hercegem és hazajöttünk. :] Vacsiztunk, beszélgettünk, megmutatta a fb-ját... Persze a feleségéről a képeket átugrottuk, mert nem akarta, hogy fájjon. Amennyit láttam belőle, nem egy különösebben nagy szám. Persze ha az lenne, az se változtatna a helyzeten, csak kíváncsi voltam már.. :) Főleg Marcit mutogatta, tök cukiiiiiiii. :] De tényleg. Meg mutatott képeket a családjáról, kollégáiról.
Aztán meg zuhanyoztunk és alvás. Megint volt valami éjszaka, beszéltem aztán felébredt rá.. Idővel csak megszokja, hogy én még álmomban is szövegelek... :D
Reggel meg közölte, hogy szakítsunk, mert milyen szivattyúnk van máár.. :D
Naszóval. Tupa öröm, bódottá. :]
Mármint épp azt beszéltük az este, hogy miért szeretek vele lenni. Nem lekezelő, megértő, önmagam lehetek mellette, humoros, egy kicsit bolond, ami mellém muszáj, mert én is ilyen vagyok. :)
Ja, este hazajöttünk, aztán meg elment.. Nem volt nehéz kitalálni, miért. :] Aztán kaptam tőle egy szál rózsát, narancsos-sárgát. Haladunk, haladunk... :)
Lááááávliiiiiii. <3
|
