Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/102470
|
2013-06-16
Most néztem, milyen magasröptű értekezést folytattam a múltkor a cipőkről.. Izgis nagyon.. :]
Nos hát..ma egy hónapja, hogy szingli vagyok. Szangvinikus helyett szinglivikus. Kedves Z poén..
Épp ez is eszembe jutott, mármint a szingliségem 1 hónapossága, vasalás közben. Aztán meg felhívott Lala. Kötve hiszem, hogy neki ez átfutott volna az agyán ma.
Végül is mindegy is..
Szóval felhívott, merthogy mégse kéne találkoznunk. Csodálkoztam is mikor megszólalt az őt jelző csengőhang.. Gondoltam téved a telefon. Le kéne cserélnem a csengőhangot, de úgyse beszélgetünk sose, szóval tökre mindegy.. :D Na szóval nézem, ő az. Szemöldök a magasban, miafenelehet? (mást akartam írni, az reálisabb lett volna, de így..szebb:D)
Azért hívott, hogy mégse találkozzunk, mert elsőre jó ötletnek tűnt, de blablabla..
Meg hogy ne haragudjak meg egyéb elcsépelt frázisok..
Nem értettem. De még most se.
Mondtam, hogy nem haragszom. Szívesen megkérdeztem volna a miértjét a dolognak, sőt, igazából meg is kérdeztem, de persze ezúttal sincs ok, csak hát így meg úgy. Úgy tűnik az ő életében elég sok dolog történik ok nélkül, nem is értem, miért gondoltam, hogy nekünk találkoznunk kellett, lehet az is "csak úgy lett, de nincs oka" dolog volt.
Na jó, nem ironizálok, mert valahol legbelül én is tudom, hogy jobb, ha nem. De hogy az arcomba is nyomja, na az már nem az igazi.. :D
Aztán néztem, persze megjött az értesítő, hogy a cuccot megrendelte a csaj. K jó. Mondjuk ha nem tette volna, akkor is mindegy..
És most akkor én mit csináljak azzal, amit vettem? Éppenséggel használhatnám, de mindig ő jutna róla eszembe, mint a Marci tigriséről.. Nekem meg erre perpill semmi szükségem, ha jóval kevesebbet is, mint régen, azért még mindig eszembe jut..
Most beszéltem Brigivel. Azt mondta, adjam oda a tesómnak. :D Valahol igaza is van.
Meg azt is mondta, hogy ez azért szerinte bunkóság. Amiben szintén van valami. Valaki ajándékot vesz neked, te meg közlöd, hogy nem kéne találkoznunk. Oké, hogy így érzi, de basszus, odatolja az arcát, 10 percet vagy egy fél órát csak el bír velem tölteni.. Vagy ennyire sz*r társaság vagyok vagy mi? Nem kéne felhúznom magam ezen az egészen, de most nem csak azért, mert róla van szó, hanem az egész helyzet felnyomja bennem a pumpát. Ez egyébként se téma, én egy tök idegen ember beszólásán is ki tudok akadni, akkor már ne is beszéljünk azokról, akik akár csak egy kicsit is közelebb állnak hozzám..
Na mindegy, úgyse tudok okosat mondani erre a helyzetre. Bár érteném.. De talán..nem akarom érteni. Végül is tök mindegy, értem-e, ezek vannak. Meg a bárányfelhők.
Van más rosszaság is..
Brigit meghúzta Galántai az államvizsgán.
István azt mondta, nem vagyok még érett egy komoly kapcsolatra.. :s Jó volt. Nagyon jó.
Máté 1 hét múlva elutazik, pénteken még vizsgázik, úgyhogy valószínű már nem is találkozunk vele addig.
Amikor pénteken bementem Brigit vigasztalni, megint belefutottam Simibe. Jajjdejó. De nézhetem pozitívan is: milyen jó, hogy vele futok össze és nem Lalával vagy mondjuk Ricsivel, Ádámmal estébé.. Tudok még sorolni általam ismert s*ggfejeket, széles a választék.
Jó, Lala nem az.
Érdekes amúgy..Istvánnal vagy Brigivel beszélgetve teljesen más véleményekkel szembesülök. És valahol a kettő közt lehet a megoldás. De nem tudom, mi az.
Már megint...
Egy kis kiegészítés.
Aminek amúgy 2 kimenetele lehetséges: vagy egy nagy zagyvaság lesz az egész, aminek se füle, se farka vagy sikerül értelmesen kifejeznem a kissé kusza érzelmeim. Megjegyzem, ez utóbbinak kisebb az esélye.
Tehát. Igazából tudom. Csak még nem sikerült érzelmekbe is átvinni teljes mértékben. Nekem már nem Lala hiányzik. Illetve..persze, ő is, de azért, mert én csak boldog szeretnék lenni. És legutóbbi emlékeim szerint ez vele megvalósul. Gondtalan, boldog, szerelmeses tudok lenni. Mert csak olyan mintha, pedig nem.. :D
Szóval mellette sikerült.
Szerény és durván alul tippelt becslésem mellett van még kb 100000 férfi a Földön, akivel szintén boldog tudok lenni. Mindenféle extra tartozék nélkül.. Meg aki nem szólna le meg satöbbi..
Csakhogy..őket meg kell találni. Meg túl kell lenni az előzőn. Mindez sok idő, munka meg minden. Ráadásul állítólag még csak készen sem állok rá érzelmileg, szóval eleve gáz.. :D
De szóval megtalálni. Jesszusom, szinte lehetetlen. Pláne hogy annyira begubóztam. Itthon vagyok biztos magamban meg a dolgaimban. Az utcára kilépve egyből kétségeim vannak azzal kapcsolatban, ahogy kinézek, amit viselek és a többi..
És ugye itt jön vissza megint az, hogy a kapcsolatunk (nem, nem Lala) önbizalmat adott. Mert lehet, hogy másoknak nem tetszik, ahogy kinézek, de neki igen. Más meg úgyse számít. :)
Most meg..meg kell felelni. Ami valahol iszonyatosan izgalmas és semmi fáradtság nincsen benne, hogy sminkelgessem magam meg szépítkezzek, mert megéri valaki miatt. Csak most így.. Nem tudom.
Olyan bizonytalan vagyok magamban. És..kicsit olyan..mint régen. Hogy mástól várom a megoldást, a teljességet, pedig magamban kell megtalálni. Tudnom kell egyedül lenni. Szembenézni az igazi valómmal. Hogy hát igen, itt vagyok én, ezt és ezt tettem le az asztalra, elszúrtam ezer dolgot, ez és ez jó bennem, ez és ez rossz. Csak ugye..szigorú szoktam lenni magammal, sokkal több rosszat találnék és felütné a fejét a gondolat, hogy lehet engem, azt, aki valójában vagyok, így, ahogy vagyok szeretni?
Erre se tudom a választ.
De remélem, hogy igen. :]
|
