Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

V.u naplója


ánya [100462 AL], gazdája V.u
Ákos - aug. 20.

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/100462
Ákos - aug. 20.

majd részletezem:)

mostanában nem volt nagyon időm semmire, naplózgatni meg főleg nem.. ugye a költöztetés miatt pakoltunk már anyával x hete, mert apának a háta fájt, a többiek nem voltak itthon, úgyhogy kétszemélyes projekt volt egy darabig.. mama pedig napról napra egyre furább lett.. összefüggéstelen hülyeségeket kezdett beszélni, fél percenként le kellett ülni az ágyához, hogy fél órát beszéljen a semmiről, és egyszerűen nem lehetett tőle pakolni... én elmentem edzőtáborba, közben epilepsziához hasonló rohama lett, agresszív lett és bevitték a kórházba.. pszichiátria.. zárt osztály.. mikor unokatesómmal bementem, hát.. soha ilyet nem kívánok senkinek.. lepusztult az egész, szabadon járkálnak a betegek mások szobájába.. mikor bementünk, épp akkor vittek be egy cigány nőt, aki vszínű elitta az agyát, de nagyon nem volt rendben.. és bejött a szobába és ott parádézott, szólnom kellett az egyik ápolónak, hogy vigye már ki.. nem is írok róla többet, szörnyű volt..
aztán megjött unokatesóm, a férje, a nagybátyám és a tesóim.. csütörtöktől hétfőig reggeltől estig pakoltunk.. de most már csak pár elpakolni való van, na meg a mamának azért jóval több, mert a dolgok fele rossz helyen van a szerényekben..:D durva, hogy pl egy polcot 20 évig nézel, de amikor kéne, nem emlékszel rá, pontosan mik voltak rajta :D de a szobákat én rendeztem be, és tetszett neki, úgyhogy örülök:) már hazajöhetett, és teljesen oké szellemileg és fizikailag is..:)
kedden elkezdtek hazaszállingózni a népek.. reggel hatkor még kimentünk tesóimmal felszedni a krumplit - vidéki élet forever. hányingerem volt nyolcig. de végül felpattantam a 10-es buszra. közben kérdeztem Tomiékat, hogy milyen az idő, volt-e már beállás stb.. közben írták, hogy menjeeeek, én meg persze már a buszon ültem... :D sikeresen odataláltam. a többiek ültek, Tomi meg velük szemben állt, de mutattam neki, hogy ppppsssszt :D befogtam a Nóri szemét, de végül kitalálta, hogy én vagyok :D Sepiék meg mondták, hogy na, megjött a sütis évi, hol a sütii? :DD a várakozásról nincs nagyon mit írni, elvoltunk, mint mindig. Ákos délután kijött terepszemlére:))
a hangpróba elég későn volt, de így többen is voltak rajta.
és a koncert.. talán az idei legjobb:) azért kell az első sorban állnom, mert nem csak dalokat akarok hallani, hanem kapni valamit belőle, valami személyeset.. egy kedves pillantást, egy mosolyt..:) és ezen a koncerten annyit kaptam, hogy hű.. :) Nórival már olvadoztunk, hogy ilyen nincs is:) a színpad is rendkívül közel volt, ettől is sokkal közvetlenebb lett az egész:) ezt úgysem lehet szavakkal leírni, fantasztikus volt:)


emlékbe.08.20.

Szervusz! Meglehet, hogy rögtön ki is törlöd ezt a levelet, és el sem olvasod, ha meglátod, hogy én vagyok a feladó, meg is érteném. Ha nem így teszel, és még is esetleg végigolvasod, annak nagyon örülnék. Igazából még választ sem várok, és nincs semmilyen hátsó szándékom ezzel a levéllel, csak szeretnék neked leírni pár dolgot. Így a hosszú idő távlatában, mióta a mi történetünk véget ért, sok olyan dolog történt velem, ami arra késztetett, hogy többszörösen átértékeljem a világot, az emberi, és nem emberi kapcsolataim, és azt hiszem más emberré faragtak ezek az idők. Nem magamról akarok mesélni neked, mert nem hiszem, hogy túlságosan foglalkoztatna az életem, hanem azt szeretném elmondani, hogy sajnálom a múltbeli cselekedeteimet, pontosabban, hogy nem voltam tudatában annak, miszerint sok mindennek különösen nagy súlya volt, amiket én akkor mondtam neked, ehhez képest, pedig roppantul nem gondoltam bele ezeknek a mélységeibe. Jogosan érezhetted azt, hogy becsaptalak, és minden, amit mondtam akkor, az talán nem is volt igaz, hisz teljesen ellentmondásosan viselkedtem. Már tudom mi mindent rontottam el akkoriban, valószínűleg ott fent sem nézték ezt túl jó szemmel, és azóta már szinte ugyan ezt többször én is átéltem, és hálás vagyok nekik, mert akkor ezt a levelet sem írnám meg valószínűleg. Nagyszerű és odaadó ember vagy, én ezt akkor nem tudtam igazán értékelni, mert valami mást kerestem, ami azt hittem, hogy sokkal fontosabb, valójában már én sem tudom mit. Néha szeretnék leülni azzal a sráccal, és elmondani neki mi miért van, de ezt már nem tehetem meg, viszont, míg lehetőségem adódik rá a jelenben, hogy elmondjam ezeket, addig reménykedem, hogy egyszer talán meg tudod nekem bocsátani az akkori srác hibáit. Szeretnék neked további szép napot kívánni, ha, pedig ezt olvasod, akkor azt is, hogy időt szakítottál rá.

Hát igazából több oka van amiért írtam, és amiért pont most írtam. Igen, egyébként ott voltam a koncerten, és láttalak, de nem szemtől szemben, hanem mikor a tengermoraj alatt rápillantottam a kivetítőre és másodpercekig csak téged mutattak, akkor valami történt bennem, amiért kicsit könnybe lábadt a szemem, és éreztem, hogy most van itt az ideje, hogy írjak neked. :) Én is sokszor gondoltam rá azóta, hogy felvegyem veled a kapcsolatot, főleg mióta kicsit megváltozott az életem, mint írtam, de valahogy sosem tudtam, hogy ez jó ötlet-e. Tegnap úgy éreztem. :) Egyébként kék pólóban, és rövidnadrágban, szélborzolta hajjal voltam, egy barátommal. Nagyon érdekes, hogy pont ezt az idézetet írtad, mert mikor jöttem haza a koncertről hallgattam egy kicsit a 2084-et a buszon levezetésként, és mikor ezt a számot hallgattam ennél a sornál te ugrottál be. Az okokat, hogy akkor miért volt az ami volt, részben tényleg azzal tudnám magyarázni, amit íratam is, plusz még ott volt az, hogy mikor megismerkedtünk magam sem tudom igazán miért, de ilyen sehol sem találom a helyem életszakaszom volt, és rettenetesen kusza dolgokat csináltam. Nagyon örülök neki, hogy azóta rettenetesen nagy pofonokat kaptam az élettől, amik rendesen helyreraktak, és ez azt eredményezi, hogy szeretnék például veled is más kapcsolatban lenni, még, ha a múlt nem is átírható. Akkor elmondom azt is, hogy valójában én már kezdettől fogva bele bele olvastam a naplódba, ami nem szép dolog volt... kövezz meg érte, de tudod az ember kíváncsi volt, és minél jobban meg akartalak ismerni, aztán miután vége lett, sokáig gondoltam ám rád, és érdekelt, hogy mi van veled, mert akármennyire is úgy látszott, hogy nem érdekel, hogy mi van veled, igen is érdekelt. :) Azt is sajnálom amikor írtam neked, igazából igazad volt, na mind1, azért mondom rettenetes kusza dolgokat csináltam, de hála a Jóistennek, ő segített sokat.:) Nagyon örülök, hogy visszaírtál! :)

"Mert eddig is úgy volt, hogy soha többé, mégis olthatatlan volt bennem a remény, hogy ez csak ideiglenesség, mert egyszer még beszélgetni fogunk. Ha nem is itt, egy másik életben. Szelíd érzésem volt erről. S nagy nyugalmat ígért, véglegeset.
S innen a fogadalom. Mert rémítő volt ez a rengés. S ez az, amit hiába próbálnék megmagyarázni. De minek is? A szenvedésem úgyis csak az enyém, tanulsága csak számomra lehet, s a szenvedések igazságát csak az ismerheti meg, akinek muszáj, aki átéli. S hiába fogadkozom újra, hogy erősebb leszek ezentúl, a szó csak szó marad, s ezt már nem akarom."



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat