Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/102470
|
2014-09-08
Áh, szóval..nem jó. Megint nem jó.
Őt akarom, de mégsem. Sokat gondolkodtam azon, hogy Lalában éppenséggel azt is szeretem, hogy mennyire felelősségteljes, mennyire ember és mennyire apa. És arra vágyom, hogy legyen valaki, aki ugyanilyen, de mégsem szülő. Ehm, ez eléggé elképzelhetetlen..
Nem is Marci itt a baj, hanem a tudat, az érzés, az állandó szembesülés azzal, hogy ő az első, én mindig csak második lehetek. Ami persze, legyen is így, ne nőjön fel úgy a gyerek, mint én, de akkor is..talán az volt a baj, hogy esélyt sem láttam arra, hogy egy szintre kerülünk, mert abból az életéből engem kihagyott és nem mutatott arra semmi, hogy ez egyhamar meg fog változni. Vagy ha nem is egyhamar, de úgy idővel..
És így meg..folyton az volt az érzésem, hogy én csak a második vagyok, mert ha vele volt valami, akkor futunk, ha viszont teszem azt, vele lett volna és velem lett volna valami, akkor nem futunk..
Persze, ő egy gyerek, én meg (elvileg..) :/ felnőtt vagyok.
Szóval hülyeség összehasonlítgatni kettőnket..
Ez is csak a gyerekességem bizonyítéka.
Olyan nehezen megy az élet nélküle. Persze, majd megint enyhül ez..idővel. De mennyi idővel? Most majd lesz aztán munka munka hátán, plusz a suli.. És időm meg energiám sem lesz egy kapcsolatra..és sokszor most sem hiányzik, pedig még épp csak kezd beindulni a mókuskerék.. Nem hiányzik, csak néha. Plusz ugye 100%-ig a munka se köt le, ülök néha a posta felett, sóhajtozom, nézek ki a fejemből. A többiek nagyon kedvesek, főleg az Edina, nagyon bírom.
De szembesülnöm kellett azzal, hogy nem ismerem azt, aki kellene nekem. És azzal is, hogy gőzöm sincs, hol találkozhatnék vele. Nem mintha nagyon kimozdulnánk a Magyarból. De én is tudom, hogy el kéne engednem magam, mert az lenne a vonzó, nem ez az ideggörcs, aki vagyok. Nem akarok én vadászni igazából, csak hát így is görcsös vagyok, ezt meg a fiúk úgy megérzik, mint a disznó a szarvasgombát.. Micsoda hasonlat.. :D
|
