Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Vivi naplója


Piszikuca [102470 AL], gazdája Vivi
2016-05-14

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/102470
2016-05-14

Nem megy ez mostanában. Nincs időm írni. Semmire sincs időm, néha úgy érzem.
Pedig most már csak a munka van. A költözés nagyjából lement, hétfő óta párkapcsolatom sincs, csak a meló maradt. De az meg nem 8 és fél óra..az több idő, sok idő kipihenni, sok idő feldolgozni és tetszik vagy sem, minden napomban ott van.

Furcsa egyébként. Ahogy elhatározza magát az ember, hogy ezt vagy azt szeretné, mennyire másként kezd alakulni minden. Eldöntöttem, hogy most szingli akarok lenni, erre napokon belül jön 2 ember, a már meglévő egy mellé, akik szerint nem kéne annak lennem. És utálom, hogy Lalának megint igaza lett.. Azt mondta, szerinte nem fog menni és tényleg van bőven lehetőség..de egyiket sem akarom igazán, csak nem tudok nemet mondani.. Bence ő cuki, azt mondta, sokat adna érte, ha 190 centi lenne.. :D De vele az a legjobb, hogy barátok tudtunk maradni és nem ment el másik irányba a dolog. Benne volt ugyan, de sikerült elkerülni és sokkal jobb így, mert úgysem működött volna jól. Bence is az a típus, aki barátként jó, párként viszont nem lenne az. Így végül is örülhetek magamnak, hogy erre még azelőtt rájöttem, hogy összejöttünk volna vagy ilyesmi..
Ahmad felé nem hajlik a mérleg.. Zavar az, hogy nem tudok vele olyan kötetlenül beszélni, a nyelvi különbségek miatt.. Zolit meg még nem tudom, ő úgy szimpi, de nem vonz annyira, hogy szívesen összejönnék vele, szóval..

Egyébként is tudom, hogy kihez akarok hozzámenni... Már évek óta.. :)
Amikor találkoztunk a múltkor..akkor nem éreztem ennyire így. Jó volt vele lenni, jó volt belekarolni, ahogy mentünk az ernyő alatt az esőben, de nem éreztem, hogy húú. Talán pont azért, mert nem volt semmi fizikai kontaktus. Én sem éreztem úgy, hogy helyes lenne, ő pedig tudta, hogy mit gondolok..

De most legutóbb.. Ómájgád. :)
Nem jött értem, úgyhogy buszoztam. Ahogy leszálltam a buszról, nem volt ott a megállóban, egyből mérgelődtem magamban.
Amúgy..kis intermezzo..közben elmúlt éjfél, tehát 15-e lett..Ami azt jelenti, hogy holnap 16.. Holnap lesz 3 éve, hogy szakítottunk.. :( Egy részről milyen gáz, hogy nem léptem túl rajta, más részről meg nem érdekel, mert ő a szívem csücske.. :)

Szóval ott tartottam, hogy mérgelődtem.. Ezt egy darabig csináltam, mert ahogy azt nagyon helyesen meg is jegyezte, eleinte mindig zavarban vagyok és így próbálom leplezni.. Annyira durva, hogy nem analizál, csak úgy kiböki az igazságot.. És mindig pontosan, mindig jól látja.. Olyan okos és intuitív és imádom, hogy annyi érzelmi intelligenciája van, ami párját ritkítja..
Elmentünk fagyizni..utána beszélgettünk, átmentünk hozzá..néztük a TVt, közben beszélgettünk meg boroztunk.. Ennek persze meg is lett az eredménye.. Eleinte ugyanis nagyon furcsén éreztem magam, hogy ott vagyok vele és mindketten tudjuk, mi lesz és úgy teszünk, mintha nem tudnánk. Olyan bizarr volt ez érzés..furcsa és felkavaró, idegesítő és zavaró és..nem is tudom..
Aztán persze a bor enyhítette ezt az érzést.. :)
Így idővel már összebújva beszélgettünk.. :) Hirtelen olyanok voltunk, mint a friss szerelmesek..folyton puszit adott, olyan kedvesen, olyan figyelmesen..imádtam. Úgy éreztem, én vagyok az egyetlen és legfontosabb lény a világon, mert ő itt van és neki fontos vagyok és.. Nevetséges, de mellette nem érzem magam bénának, butának és csúnyának. Mellette Nő vagyok, szép, okos és kívánatos, mert el tudja hitetni velem, hogy tényleg ilyen vagyok és hát..ezt el bírnám viselni minden nap.. :)

Aztán lassan elmentünk aludni..hát azt nem is részletezném, leírhatatlan volt.. :D
Reggel meg..csak feküdtem, néztem őt.. Ismét elgondolkodtam, hogy mi vonz benne annyira, mitől olyan különleges számomra. De azt hiszem, ez nagyon sok összetevős dolog.. Az egyik, amit már írtam, hogy Nő vagyok/lehetek/tudok lenni mellette. A másik, hogy nagyon jó hatással van rám. Ki tudok kapcsolni mellette, önmagam lehetek és megszűnik a külvilág.. Csak mi vagyunk, ő, a mosolya, a poénjai, a szép keze, az érintése, a szavai, a lénye, úgy mindenestül..
Miket írok.. Ezt hívják szerelemnek vagy ez már több is annál..?! :D

Ahogy ott feküdtem reggel.. És este és éjszaka is.. Mindig az volt bennem, hogy mit keresek bárki más mellett, ahol évekig küzdhetnék ilyen összhangért, vele meg csak úgy magától megvan.. És nem számít más.. Persze azért..ez így azért is átütően jó és tökéletes, mert kiragadtunk magunknak egy fél napot, amikor megszűnik a külvilág.. A valóságban meg szürke hétköznapok vannak, gondok, fáradtság, gyerek..




Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat