Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Na, most megharagudtam!

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853
Na, most megharagudtam!

2017-02-27

http://keresztenycsalad.blog.hu/2014/06/06/a_kereszteny_ferfi_10_tipusa_akihez_nem_kellene_hozzamenned

http://keresztenycsalad.blog.hu/2014/06/13/a_kereszteny_no_8_tipusa_akihez_nem_kellene_hozzamenned

Húúúúú... Hogy az a...

Emberek. Én a magam módján nagyon toleráns, türelmes, és szeretni való ember vagyok, pici kamillás, pipacsos, búzavirágos, őzikés, nyuszikás lelkivilággal. Elhatároztam, hogy ezúttal nem fogok káromkodni (megtettem én már számtalanszor, és meg is fogom tenni még párszor - de nem most), mert nem szeretném telebombázni a TC-t az obszcén hangvételű írásaimmal.

Mindenesetre olvassátok el az írásokat, mielőtt a válaszomhoz hozzákezdenétek (Audiatur et altera pars!)

Megvolt? Helyes! Akkor most én jövök.

Elöljáróban megjegyzem, hogy az első írás 4-es, 8-as, és 10-es pontjával telibe egyetértek. A nyolcashoz: Jó. Mindenkinek vannak mélypontjai. Nekem is, neki is, a harmadiknak, negyediknek, ötödiknek, mindenkinek. Az nem mindegy, hogy az ember hogyan kezeli (és ebben - őszinte leszek még nem vagyok mérvadó, mert még én sem tanultam meg kezelni) a mélypontokat. És azzal is egyetértek, hogy IGEN, ha választok magam mellé egy társat, akkor nem azért tegyem, hogy rajta vezessem le a napi feszkót. Ez teljesen oké. Mint ahogy az is, hogy senki sem egyenlőbb a másiknál egy házasságon belül. Ez is teljesen rendben van. Tényleg csak a saját szüleim példáját tudom idézni: Apa is süt-főz-mos-mosogat, ha kell (és aki ezért lebu**... Szóval bármi dehonesztálót mond rá, azt fejbe rúgom, hogy ott marad).

Hanem! Akkor csapjunk is bele a lecsóba.
Az egyes pont mindkettő írásban ugyanaz: Ne legyen hitetlen párod, ergo ne legyen még véletlenül se más gondolkodású ember a párod. Jó. Akkor tegyük fel, hogy én, az abszolút politeista (minden istent tiszteletben tartó, ergo elfogadó) NAGYON beleszeretek egy keresztény lányba, mert kedves, intelligens, és a tetejébe még szép is. Meg visszafogottan csinos. Meg mert megértő, elfogadó. Tegyük fel, hogy valami csoda folytán én is megtetszem neki. Tegyük fel, hogy randizgatunk. Elcsattan az első csók. Vagy lefekszünk, vagy nem - részemről mindkettőt elfogadom. Tegyük fel, hogy a gyülekezet, ahová jár, megtudja, hogy nekünk viszonyunk van. Vegyünk egy átlagos esetet. Hiába fogadom el őket, hiába tartom tiszteletben a szokásaikat, hitüket, ez fordítva nem megy. Addig a pontig, hogy a lányt felszólítják, hagyjon el engem. Ez helyes így? Ha megadom neki a szabad vallásgyakorlás jogát, mert JOGÁLLAMBAN élünk, akkor miért lennék már rossz ember? Nem szólok bele, hogy miben hisz. Én abban, hogy több isten van. Ő abban, hogy csak egy. Ez nem akkora különbség, amit felnőtt emberek át ne tudnának hidalni! Ez keresztény sráccal, és "hitetlen" lánnyal is ugyanúgy igaz. Miért kell tönkretenni a "szeretet nevében" fiatal életeket? Miért kell a keresztény egyház (amúgy sem túl fényes) renoméját ilyen ostobaságokkal tovább rontani? Ébresztő, papsajtos apucik (bocsánat, kedves Hörcher László, de ezt loptam), anyucik, nagyik, és nagyapók! Ez már nem a tizenkilencedik század, meg nem a középkor! Főleg, hogy édesanyám a felfogásotok szerint "hitetlen". Ehhez képest apával már majdnem HARMINC ÉVE házasok. És együtt vannak. Nem váltak el. Nem volt veszekedés a templomba járásból.

A második. A "hazudozókról" általában. Minden kapcsolatban KELL lennie olyan szintű magánszférának, hogy az ember időnként magára maradjon a múltjával. Hogy "lefightolja" magában. Vannak olyan emberek, akik (MEGérthető módon) nem szívesen adnak számot a múltjuk minden EGYES apró kis baklövéséről. Nem azt mondom, hogy KÖTELEZŐ mindent eltitkolni a párunk elől. Sajnos voltak a múltamban olyan hibáim, amiket IGENIS el fogok mondani a leendőbelimnek, mert lehet hogy az Ő életére is kihatással lesz. Ha ezek ellenére is kitart mellettem, akkor mindörökre mellette maradok. Mert látom majd, hogy TÉNYLEG egy értékes ember, és nem csak kamuzza az elfogadást.

3. Playboy... Lehet hogy igaz, lehet hogy nem. Ezt első blikkre kevesen tudják megállapítani. És amúgy miért ne éljek házasság előtt szexuális életet (feltéve, hogy nincsen állandó partnerem, ÉS nem váltogatom sűrűn a partnereket)? Nehogy véletlenül tapasztalt legyek? Nehogy tudjam, hogy hogyan jó a leendőbelimnek? Jó az első bénázásoknak is megvan a varázsa, tapasztaltam. XD De akkor is! Nehogy már bűn legyen az, hogy két ember jól érzi magát egymással! És amúgy: Már miért folytatnák házasság után is a szexuális kicsapongást? Nem azért HÁZASODUNK meg, hogy EGYVALAKIVEL éljük le az életünket?

5. Függők. Emberek, ugye tudtok róla, hogy a függőség egy meglévő lelki probléma KÖVETKEZMÉNYE, ergo nem maga a betegség, hanem egy sokkal súlyosabb "betegség" tünete? A régi időkben papok orvosolták, és a gyülekezetek orvosolták a hívek egy-egy lelki baját. Ne féljetek! Nem is volt ANNYI szenvedélybeteg, mint ma, és nem csak a nagy számok törvénye miatt. Hanem mert az emberek érezték, tartoznak valahová. Nem leszek álszent. Én sem biztos, hogy szívesen összejönnék pl. egy drogfüggővel. DE! Ha megkedvelem, akkor IGENIS segítek neki kitisztulni. Aztán? A Többit meglássuk... :)))

6. Igen. Ehhez nincs mit hozzátenni. Van, aki TÉNYLEG nem akar elmenni dolgozni. Semmi szín alatt. Sajnos van ilyen, ismertem is ilyet. De mi van azokkal, akik felelősségteljes munkakörökben is nevetséges minimálbérért keccsölnek - sokszor napi 12 órában, hétvégén is? Vagy keresztény lány vagyoni cenzus, és vallási cenzus alapján találjon magának vőlegényt? Mert az enyhén szólva is a második írás bizonyos pontjait csapja agyon...

7. Igen is, meg nem is. Van olyan, aki TÉNYLEG narcisztikus. De ez általában más tünetekkel jár, nem azzal, hogy edzőterembe jár. Sajnos nem tehetünk róla, hogy az a lányok/nők elvárása, hogy állandóan kockahasunk legyen, hogy mindig mi legyünk a legszebbek, leghelyesebbek, mindig legyünk csinosak, stb. Miért? Egy tetszőleges keresztény lány elfogad egy pocakos fiút? Mindenféle fenntartás nélkül? Mert ha igen, akkor jó dolog a kondi, de akkor nem töröm magam annyira... Mert akkor ezek szerint becsülendő, és példaértékű módon az ember lelkét nézik. És ez jó (lenne). A másik, hogy vannak olyan fiúk, akiket annyiszor becsméreltek életük során, hogy állandóan bizonyítani akarnak. Nagyobb izomzat, jobban néz ki, ő nem egy kis nyüzüge, ő az Erős Ember, de amúgy meg Ő MAGA senkit nem bánt, senkit sem becsmérel. Narcisztikus? Aligha...

9. Értem, miről beszélsz, de egyértelműen nem lehet ítélni itt sem, ugyanis: IGEN, vannak olyan emberek, akik megmaradtak tipikusan "felelőtlen gyereknek" (mondjuk ez relatív - aki dolgozik, az hogy lehet felelőtlen?! Na mindegy...). Az is igaz, és elvárható, hogy egy férfiember ÉRTSEN a háztartási munkákhoz. Pont. Ehhez nincs mit hozzátenni. De mi van akkor, ha a fiú azért nem költözik ki a hotel mamából, mert anyagilag nem becsüli meg a társadalom a munkáját? Vagy mi van, akkor, ha kiderül, hogy privátban amúgy egy nagyon is felelősségtudó ember? Csak még nem volt alkalma kibontakozni?

(Folytatása következik)



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat