Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/102470
|
2017-04-16
Nos akkor most mindenről, őszintén..
Először változtak a dolgok rosszra, aztán jobb lett és most nagyon rossz. És úgy áll a dolog, hogy ez nem lesz megint jobb.
Nem is tudom, mi lenne a jobb. Vagyis tudom persze, van elképzelésem, ötletem, de ez valahogy mindenképp nehéz. Lennének megoldási javaslataim, de lehet csak elodázzuk a szakítást, ami így is, úgy is eljönne. Ugyanakkor - Gabi nem hinne benne, de én nem vagyok Gabi - bennem van az is, hogy mi van, ha ez eljönne, de mondjuk csak 30 év múlva.. Vagy ezen hülyeség gondolkodni?
Lehet, hogy működne, mert tényleg sok bennünk a közös..az értékrend, a neveltetés, sok minden. Dávid olyan ember, amilyet kerestem 4 évig.
És azt hittem, megvan..de nem három hónapra, hanem egy életre. Persze nem volt kész..de én nem is arra vágytam. Én együtt akartam küzdeni, tanulni, fejlődni..ami azt hiszem, így normális. Mert Lalával miben fejlődtünk volna együtt? Kialakult élete van, munkája, lépked felfelé a ranglétrán, én ehhez nem kellek.. Meg nem is akarok már kelleni. Míg nem volt Dávid, ezt akartam. Most már nem.
Persze itt meg kell állapítsam, hogy nyilván Dávidnál is létezik jobb partner. Biztos van valahol.. Csak nem ismerem, nem tudom, ilyesmik. Ki tudja, mit hoz az élet, de valljuk be, a távolságon kívül ő volt eddig a legjobb döntésem és a legjobb párom.
Mégis, az a gond, hogy ez a fiú..hiába akarnék én már bármit..egy az, hogy meg sem akar hallgatni (megjegyezném, ez elég éretlen dolog tőle..meg nem is túl fair a másik féllel szemben..), a másik az, hogy már nem akar megoldást találni, mert "ez neki kevés.."
|
