Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Megtettem, amit meg kellett

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853
Megtettem, amit meg kellett

2017-05-24

Majdnem öt év után tiltottam bánathozót, és bátyját. Kb egy hétig gondolkoztam ezen is, de aztán rájöttem, hogy nem akarok róla úgy tudomást venni. Az, hogy ő ott volt nekem az tegnap volt, jövőnk nincsen. A "barátságára" pedig nem tartok igényt, mert egy rohadt nagy hazugság. Hazugság, mert ha közben meg én vagyok az egyes számú közellenség, a családjánál és a "kedves" párjánál, akkor ez így egy rohadt nagy paradoxon. Aki letagad a szülei előtt; aki nem állt ki mellettem; aki nem segített kikászálódni a legdurvább állapotaimból; aki nem a fényre vezetett (mint ahogy a szakítóleveléhez csatolt képen akarta mutatni), hanem lidércfény módjára a sötétségbe csalt; aki rúgott kettőt a döglött lovon is, az szerintem nem érdemel semmit. Tény, hogy rengeteg lecsiszolatlan élem van. Rengeteget kell még tanuljak önmagamról, és ebből következően BŐVEN van mit változtatnom a hozzáállásomon úgy általában az emberek irányában. Ezt elfogadom, és igyekszem jobbá válni. DE EZT ÍGY, AHOGY ŐK CSINÁLTÁK NEM FOGADOM EL. Tiltakozom. Velem ILYET NEM!

Titkaikat (amíg azt nem tapasztalom, hogy megpróbálnak bárki előtt befeketíteni/bármilyen ügyemben keresztbe tenni) megőrzöm. Nincsen bennem rossz szándék. Viszont: 1. Semmiképpen nem segítek nekik. Semmiben. A házam kapuja előttük zárva van a legnagyobb szükségek idején is. Neki is. Bátyjának is. Anyjának is. Apjának is. Párjának, gyerekének szintúgy. Értelemszerűen ha a gyerekeink egymásba szeretnek valamilyen csoda folytán, biztos hogy nem állok az útjukba. De a szülei tőlem semmit nem kapnak. Sem hozzájárulást, sem hozományt, sem semmit. 2. Ha megpróbálják gyerekeinket elszakítani egymástól, akkor csúnya világot hozok rájuk. És abból nem lesz köszönet. Rájuk szabadítom a vagon fost, úgy éljek. A varangyivadék annyit tehet max, hogy odébb áll, és nem lesz szaros. Talán. Annyira... XDDD Vagy ha szereti a fekeszt, akkor beállhat a zuhany alá. Kétszer is. XDXDXD

Nem én akartam ezt a gyalázatos szakítást. Nem én akartam egyedül maradni. Nem én hátráltam meg az első komolyabb kihívások elől. Nem én akartam, hogy legyünk minél távolabb egymástól. Én egyet szerettem volna, időnként VELE lenni. Bíztam benne, hogy ez nem egyoldalú dolog. Tévedtem.

Ha nem szeretett, akkor nem kellett volna annyit húzni az időt. El kellett volna akkor küldeni a faszba, és akkor annyi. Nem pedig megvárni, amíg beleélem magam... Biztosan ott is sérültem volna, csak nem annyira, mint mondjuk 6 év után. Ami viszont az én gyengeségem volt: Lényegében vakon bíztam olyanban, aki eldobott, mint egy rongyot. Hát nem! Ezt többé nem kapja meg senki! Trick me once, shame on you. Trick me twice, shame on me. Csak éppen nem lesz legközelebb. Senkinek. Elegem lett az őszintétlenségből.

És igen. Ég és föld a különbség a 22, és a 27 éves önmagam között. Ezt tette öt év. Az elkényeztetett fiúból tiszta szívű felnőtt férfi lett. És a férfi nem engedheti meg magának, hogy leláncolják mindenféle parazita elemek...

Végeztem. Ezúttal végleg.

UPDATE
2017-05-25: Nyelvhelyességi hibák javítva
2017-06-04: Fogalmazási hibák kijavítva



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat