Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Kivittem a szemetet Pt. 2

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853
Kivittem a szemetet Pt. 2

2018-01-06

Ismét. Pusztítom a múltamat. Mindent. Mindent, amit csak alkottam egykor. Tételek, rajzok (van ott óvodáskori is!), írások, versek, mások kinyomtatott dalszövegei... Tetemes mennyiségű cucc. A sörösüvegek egy része is kiment. Még van kb. ugyanannyi. Durvább felszámolni, mint egy csövestanyát. Lekopogom, mérges pókkal, skorpióval, kígyóval, csótánnyal, egérrel, patkánnyal még nem találkoztam. Nem is fogok - remélem.

A szoba lassan fellélegzik. Húgom nem használt ruháit kihánytam a szekrényből, és megüresedett így három fiók. Hihetetlen! Mindig mindenki az én szobámmal volt elfoglalva. Minden szart a szobámba vitettek be. Régi VHS kazetták, mások ruhái, üvegáru... Nekem meg nem volt helyem érvényesülni. Hát most ezentúl ez másképp lesz. Ismét összejött egy zsák papír. Bánathozóhoz írt első versemet szinte gondolkodás nélkül téptem miszlikbe. Rég volt az, amikor a versek megríkatták - főleg ha én írtam.

Egy versemet vele kapcsolatban azért még közzétennék:

Mindeneket lebíró szerelem

Ha beteljesül a szerelem,
Öröm lesz úrrá az emberen.
Meglátod te is majd kedvesem,
Boldogabb leszel itt énvelem.

Evezzünk együtt az óceánon,
Légy velem boldog ó én Párom! (köpök magamtól - a szerk.)
Tudom, hogy Kellner* gazdagabb énnálam
De hogyha velem élsz, téged nem ér bánat.

Teszek róla drágám, hogy szükséget ne szenvedj,
És hogy négy fal között soha te ne senyvedj!
Kabjalikról** tudom, hogy erősebb mint én
Világában azonban már elveszett a fény.

Ez a fény lesz a mi igaz szerelmünk,
Lesz boldogságunk, tengernyi gyerekünk.
Szabadnak születnek, szabadon halnak
Addig is édesem, örüljünk, míg vannak

Egyszer megöregszünk, aztán meg is halunk,
Senki sem hallja, halhatja majd szavunk.
Föld alá a sírba leszünk eltemetve,
Ott alszunk majd drágám együtt, mindörökre.

*, **: Egy. Most buktattam le magam ultimate, hogy ki is vagyok. Két aránylag ritka név, egy adott évfolyam... 17 évesek voltunk, amikor ezt a verset írtam. Volt, hogy * beígérte, megdugja bánathozót. Csak úgy érzelmek nélkül, brahiból. Szemétláda! Állítólag nem él már, de legalább is NAGYON el van tűnve... Nem kifejezetten kedveltek engem ezek a srácok. Tkp. miattuk sem nagyon akartam naplót írni. Most meg már nem mindegy?! Ezalatt a tizenegy év alatt már hatalmasat fordult a világ.

Igen. Ebben a pillanatban semmisítettem meg a kéziratot. Sajnálom a papírt meg a tintát, de a vers enyhén szólva is idejétmúlt, túlhaladott.

Gyűjtöm az erőt a többi üveg kicipeléséhez, meg az íróasztal felszabadításához. NAGYON nincs kedvem holnap dolgozni menni. Szeretnék végre normálisan kitakarítani. Kiderült: A fogkrém TÉNYLEG lehozza a tagmarkert! :D És gyönyörűen letisztítja! Nem maszatol, mint a hígító. :))) Szépen lassan gettótlanítom a szobát. :)))



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat