|
cherry naplója
Halálsajt [26829 AL], gazdája cherry
2019-01-10
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/26829
|
2019-01-10
Fehér lepedő takarja gyönge tested, fehér falak börtöne zár magába. Néma csönd lepi el a teret, megőrjít fejed zúgása. A perceket számolod, bár az út vége nem látható. Lassan telik az idő... Tested nehéz, az ágyhoz láthatatlan kötelek szorítanak. Rövid az alvás, hosszúak a nappalok. Étel íze rég nem érte szádat, képzeleted kifáradt szárnyai reménytelenül csapkodnak. Elméd lassan darabjaira hullik, ami ellen megmaradt erőddel küzdeni próbálsz. Zavaros gondolatok, felörlő kétségbeesés, tehetetlenség. A remény fénye pislákol, pánik kerülget örök félelmet hagyva maga után. "Mikor lesz már vége?" - ismételgeted magadban. El nem múló vágy gyötör bármilyen cselekvés iránt. Lapozgatnál egy jó könyvet, de erőd csak a fekvésre elegendő. Beszélnél valakivel, de elfáradsz a hallgatásban. Emberi méltóságod múlóban, nincs, aki 'ápol'.
Minden hajnalban új hírt vársz, minden este a másnap gondolata tartja benned a lelket. Örökös körforgás, mely egyszer csak véget ér.
Egyszer eljön a pillanat. Csomagod útra kész. Végre beszippantod a friss levegőt, emberek nyüzsgése fogad az utcán. Megtépázva állsz a táskáddal a megállóban. Tudod, hogy itt még nem ért véget. Járásod nehézkes, fájdalmakkal teli, erőtlen. A találkozás tükörképeddel megdöbbentő; szemeidben visszaköszön a halál arca. Örömöd lassan szivárog vissza életedbe, a szenvedés emléke még fojtogat. Pár hét elég, hogy erőd visszanyerd, de egy élet is kevés, hogy e emléket elfelejtsd.
|
Problémás tartalom jelzése
|
