Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/26829
|
2020-02-01
Álom
Egy hosszú nap után lefeküdtem pihenni egy kicsit, fájt a fejem is, de kattogott az agyam rendesen. 5 percbe sem telt, úgy kidőltem 2 órára, mint akit fejbevágtak.
Pont a napokban gondolkoztam azon, hogy milyen jó lenne, ha megint emlékeznék az álmaimra, mert már egy bő fél éve csak nagyon ritkán maradt meg egy-egy foszlány belőlük.
Amit igazán szeretek az álmaimban, hogy nagyon sokszor részletgazdagon emlékszem rájuk, és teljesen valóságosak tudnak lenni, az érzések élénken bennem maradnak ébredés után. Csakhogy ez sok esetben hátrány, ha az ember rosszat álmodik. Már majdnem egy hete, hogy újra fel tudom őket idézni, sőt, többször előfordult, hogy felriadtam egy rossz álomra.
Most ugyanez történt.
Álmomban felébredtem a saját szobámban, de elment az áram, a telefonom pedig 6 százalékon. A sötétben nem sok mindent láttam, és elkezdtem ijesztő hangokat hallani. Kétségbeesetten nyomkodtam a villanykapcsolót, de nem történt semmi. Már azon agyaltam, hogy elmegyek itthonról valahova, ahol feltölthetem a telefonom, az egyetlen biztos eszközt, ami jelen pillanatban fényt nyújt a sötétségben. Azonban el kellett a mennem mosdóba. Elindultam, de elkezdett lassulni a világ, s közben felkapcsolódott a villany, visszajött az áram. Azonban a sajat wc-nk helyett egy nyilvános mosdóban kötöttem ki. Leültem az ülőkére, de már nehezemre esett koncentrálni arra, hogy mit csinálok, és meghallottam, hogy valaki más is intézi éppen a dolgát. Kissé sietősre fogtam a pisilést, mert nem bírtam becsukni a wcajtót. Már a nadrágom felhúzása is iszonyú lassan ment, és mikor kijöttem a fülkéből, átfutott az agyamon, hogy esetleg bedrogoztak, mert már nem tudtam irányítani a mozgásom, nekidőltem a falnak, a testem szinte teljesen felmondta a szolgálatot. Szólni akartam az embernek, aki ott volt a mosdóban, de egy hang sem jött ki a torkomon, csak álltam egy helyben, miközben minden lelassult körülöttem. Abban a pillanatban erősen elkezdtem koncentrálni, hogy megszakítsam ezt a tehetetlen állapotot, és felébredtem.
Ilyen esetben, mikor felriadok egy álomból, szinte még érzem a bőrömön a történeteket, és hihetetlen, hogy az egész tényleg olyan érzés, mintha átéltem volna a valóságban. A mozdulatlanság, tehetetlenség érzése, az a testi és tudatállapot, ami lezajlott bennem, élénken megmaradt az emlékezetemben.
Ez elég ijesztő tud lenni, ugyanakkor érdekes is, mert néha olyan érzéseket/szituációkat élek át, amiket ébren nem szoktam, viszont sokszor nem értem, milyen okból kifolyólag álmodok ilyen parákat. Talán el kéne mesélnem egy pszichológusnak...
|
