Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/17885
|
2008-05-11
Drog
Sok idő telt el azóta. Azóta, amióta. Elvonási tüneteim vannak, de mellőznöm kellett. És most végre újra láthatom, érezhetem. Szívem egyre gyorsabban ver, ha csak rá gondolok. Ez annyira kétségbeejtő. Nagyon rászoktam, túlságosan is. MI lesz, ha le kell szoknom róla? Gondolni se merek rá!
Ez sajnos nagyon rossz, mert szünetekben sem élhetek vele. Tiltják a suli szabályai. Így hát meg kell várnom a hetedik óra végét, hogy ismét élvezhessem. Jobb lesz, mint először. A mámoros érzés ismét át fogja járni a testemet, felmelegít és a hideg ráz egyszerre. Felülmúlhatatlan, amióta velem van, újjáéledtem. Általa gyökeresen megváltozott az életem.
És ahogy múlik ebben a teremben ülve az idő, óráról órára közelebb jutok hozzá. Eszembe jut, mennyi áldozatot hoztam miatta. Havonta egy raklap pénz ment el röpke időtartamokra. Naponta, szinte. Anyáékak kiakasztottam vele. Szokjak le róla, hagyjam el. Nem veszik észre, belém ivódott. Sose fogják megérteni, de bele nyugszanak.
Én meg élvezem, ahogy birtokol, kényszerít, felüdít, felemel, a testem kocsonyaszerűvé válik tőle. Alig bírok talpon maradni, mikor levegőhöz jutok utána. Szemem csillagokat lát, rózsaszínű az egész világ.
Nélküle pedig elsorvadok, nem eszek, s nem iszok. Üres a világ, színtelen, szagtalan. Minden összefoly, mintha egyek lennének. És én ott vagyok magányosan, törékenyen. Sírni támad kedvem, mert nincs. Iszonyatosan vágyom rá. Ré, hogy a kezemben tartsam, számhoz emeljem. Rádöbbeni szörnyű, elfogyhat, kimerülhet. Akkor végbeszakad. Tombolsz, kiállhatatlan vagy. Próbálod visszacsinálni az egészet. Költöd a pénzt, feláldozol mindent. Majdnem mindent. Reménykedsz abban, hogy az áldozat nem volt hiába.
Kétesélyes a dolog: végleg tönkre mész, kikerülnél belőle. De nem tudsz. Megszoktad, szereted. Az elválás szívfacsaró.
Vagy felüdít, kapaszkodsz belé. Sose legyen rosszabb. Csak ezt akarod. Ha pedig újra megkapod, mint én most, örülsz neki, vidám vagy. Birtokolhatod, ő is azt teszi. Ami pedig a legfontosabb, senkinek oda nem adod.
Ha elveszted, akkor féltékeny vagy. Másnak van, neked nincs. Elepedsz egyért, emészt a vágy utána. Sorvadozol, totál kétségbeesés. De te döntöttél. Elhagytad, lehet egész életedben bánni fogod.
Nem úgy, mint én, aki élek vele. Már a látványától is jó érzésű frászt kapok. Itt van előttem, látom és érzem. Vékony, jó illatú. Szinte felfalom.
Kezdődik. Fellegekben járok, elkábulok. Szívem gyorsabban ver, lassan kiakad. Elválunk, még mindig a kezem között van. Tudom, birtokba vett. Örökre, legalábbis egy időre. Nem bánom. Végtére is:
Szeretem.
Megsúgom neki. Csak csendben, csak halkan, senki meg ne hallja.
Mosolyog.
Szeret.
Boldog vagyok. Boldog és szerelmes. Menthetetlenül szerelmes.
|
