Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Az inteligencia 2.rész
A gyermeki inteligencia mérésére Binet ,például ilyen kérdéseket használt : "Mire jó a gyufa?" , "Milyen napszak van, amikor a nap lenyugszik?" , "Mit jelent az a közmondás:>>A kecske is jóllakjon a káposzta is megmaradjon<<?", vagy "Mitől marad a levegőben a repülőgép?" , "Miben hasonlít a repülőgép a léggömbre?" A vizsgálati személyt felkérhetjük, hogy olyan analógiákat egészítsen ki, mint pl. "A fiu olyan a lányhoz képest, mint a férfi a ....", vagy - egy nehezebb példát véve: "Az esőcsepp olyan a levegőhöz képest, mint a buborék a ...." Vagy megkérdezhetjük, hogy ki volt Einstein vagy Hitler. Vagy - egy mintát teszünk a vizsgálati személy elé és megkérjük, hogy másolja ezt le az egyes mintaelemeket tartalmazó kockák összeállításával. Itt a feladat természetesen a nagyon egyszerűtől a nagyon bonyolultig haladhat, úgyhogy azonos típusú feladatból egy egész sorozat használlható. A "felvetett" problémák egy része csak nagyon kis gyermekeknél érdemes kipróbálásra, más részük nagyobbaknál; elkészíthető azonban a feladatoknak a könnyebbtől a nehezebbig haladó sorozata. Ennek segítségével bármely személyről megállapítható, milyen szintű nehézségekkel tud megbirkózni. Egy ilyen összesített eredményt úgy kaphatunk, ha minden megoldott feladatért adunk pl. egy pontot, s azután ezek összege alapján hasonlítható össze a vizsgállt személy másokkal.Binet egy ilyen feladatsor -az első intelligencia teszt- összeállításával meghatározta, hogy átlagosan hány pontot értek el a hároméves, négyéves, ötéves stb. gyermekek. Ezek után,ha egy hatéves gyermeket vizsgált, és az ötévesek átlagának megfelelően teljesített, ebből már tudta, hogy a gyermek értelmi fejlődésében visszamaradt, s meg tudta mondani, hogy a gyermek un. mentális (értelmi) kora 5 év. Ha viszont a gyermek eredménye félúton volt a 7 és 8 évesek átlaga között, akkor a gyermeket korát meghaladó értelmi fejlettségűnek tekintette, 7,5éves értelmi korral.
A következő lépcső az INTELLIGENCIAQUOTIENS (hányados),röviden IQ meghatározása volt. Ha a mentális kort MK-val, az életkort ÉK-val rövidítjük, akkor az IQ a következőképpen határozható meg: IQ= MK/ÉK X100.
A hatéves mentális korú nyolcéves gyermek IQ-ja tehát 75. Ha viszont mentális kora 10év, akkor IQ-ja 125.Az IQ tehát az intellektuális fejlődés iramát fejezi ki.A 100-as IQ átlagos fejlődési rátát jelent, a 95.ös némileg lelassult fejlődést, a 90 még lassabbat, és így tovább. A felnőtteknél a helyzet némileg más. Az ilyen tesztekkel mért intelligencia a 15. életév után némileg nő komolyabban. (Pontos határ erre nem adható meg, hiszen a fejlődés nem hirtelen marad abba). Tudjuk azonban, hogy akiknek gyermekkorukban alacsonyabb volt az IQ-ja, felnőttkorukban is gyengébb eredményt érnek el. A magas IQ pedig, magas felnőttkori pontértékekhez vezetnek. Ha az egész népesség átlagos IQ-ját 100 nak vesszük, az IQ-k szórását pedig 15-nek, akkor azt mondhatjuk, hogy akik ezt az eredményt érik el, azoknak az IQ-ja perdefinitionem 100, vagyis teljesítményük átlagos. Az olyan eredmény, melyet (vagy annál jobbat) a populációnak csak 15,9 százaléka ér el, egy szórásnyival van az átlag felett, s ez 115-ös IQ-nak feleltetjük meg. Amilyen eredményt csak 2,3 százalék ér el, illetve halad meg (vagyis,ami két szórásnyival van az átlag felett), az 130-as IQ-nak felel meg. A közbülső teljesítményeket ugyanilyen elvek alapján értékeljük. A gyermek fejlődésének ütemét IQ-ja révén közvetlenül összehasonlítjuk más gyermekekével. A felnőtt IQ-ja a felnőtt végső teljesítményszintjét hasonlítja össze másokéval, s csak közvetve utal a fejlődés mértékére.
|
