Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Karácsony a nagyvilágban!
Írország:
Írországban a karácsonyi ünnep két hétig tart. December 13-án kezdődik, első része a "Little Christmas" vagy kis karácsony, amely egészen karácsony napjának reggeléig tart. Karácsony napján az írek gyertyát állítanak az ablakpárkányokra, és katolikus szokások szerint misére mennek. Érdekes szokás, hogy indulás előtt egy pohár whiskyt készítenek ki a Télapónak, és egy csokor sárgarépát a rénszarvasoknak. December 25-én elfogyasztják az ünnepi ebédet, és kibontják a várva várt ajándékokat. Karácsony másnapja szintén ünnep: az emberek rendszerint lóversenyre mennek vagy az utcán énekelnek, mulatnak.
Kedves vidéki szokás a Wren Boy-ok, ócska ruhákba öltözött fiúcskák mutatványa. Ezek a falusi kisfiúk házról házra járnak, énekelnek és zenélnek egy kis aprópénz reményében.
Izland:
A karácsony, izlandi nyelven Jol, ünnepe itt is hosszú ideig, egészen január 6-ig a három-királyok napjáig tart. A Jol név a Jolasveinar-nak nevezett manócskáktól ered. Egy izlandi legenda szerint 13 kis manó minduntalanul megtréfálta és bosszantotta az embereket, különösen a gyerekeket. Ám amióta megjelent a Télapó, a manócskák megszelídültek, és azóta ajándékokat készítenek a gyerekeknek. Ezért a gyerekek már december elején kiteszik a cipőiket az ablakokba. Karácsonykor megtalálják bennük az ajándékokat, de ha rosszak voltak, akkor csak krumplit.
Kenya:
Az afrikai országban a templomokat különböző díszekkel ékesítik: szalagokat, virágokat, léggömböket, zöld növényeket tűznek Isten házára. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. A karácsony nagyon fontos ünnep, ilyenkor a család távol élő tagjai is hazautaznak, ha csak tehetik.
Lettország:
A lett gyerekek nagyon szerencsések, ugyanis a helyi szokás szerint a Mikulás a szentestétől kezdve majdnem két héten át: tizenkét napon keresztül minden áldott este hoz nekik valamilyen ajándékot. A lett ünnepi menü már kevésbé pazar: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász kerül az asztalra karácsonykor.
Oroszország:
Oroszországban a gyerekeknek sokat kell várni, hogy felállíthassák és feldíszíthessék a karácsony jelképét, a jolkát, az orosz fenyőfát. Náluk ugyanis, december 25-26 helyett csak január 6-án, vízkeresztkor tartanak nagy ünnepet. A hideg téli napokat szinte átmelegíti a várva várt nap, amikor az egész család egybegyűlik, és az ajándékozás után megkezdődik a fenséges ünnepi vacsora. A szegényebb emberek is hónapokig takarékoskodnak, nehogy valamit is nélkülözni kelljen az ünnepi asztalról. Az előétel a népszerű zakuszki, a blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a "szegények kaviárjának" nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként a férfiak által készített perzsa eredetű pilaf áll, mely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A tartalmas vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres oroszkrémtorta zárja.
Svájc:
Az ország legnagyobb városában, Zürichben karácsonykor "mesevillamos" fokozza az ünnepi hangulatot, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A villamoson utazó kicsik karácsonyi dalokat énekelnek, és nincsenek mogorva ellenőrök, csak mosolygó felnőttek, akik édességeket osztogatnak az utasoknak.
|
