Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje http://teveclub.hu/naplo/
|
Verebek
Verebek Tizennyolc-húsz fokos hideg volt idefönt a hegyvidéken. Már azt hittem, ezen a télen kipusztulnak a verebek. Napok óta egyet se láttam. S mi történt tegnapelőtt? Ebéd után egy kevés maradék volt még a tálban, csak pár falat, de mégis étek: eltenni kevés, kidobni vétek. A cica kényes, nem eszi meg. ,,No, majd megeszik a verebek!'' Azzal egy kis tálkára véve kitettük a balkon közepére a hóba. Nem történt semmi perceken át. Aztán megrebbent egy bokorág, s gyanakodva kidugta fejét, és szétnézett egy kis veréb. Szemügyre vette a terepet - (de akkor már új s új verebek, tíz-tizenöt is lehetett, tolakodtak a háta megett) - tollát borzolta, mintha fázna, majd hirtelen rászállt egyenesen a balkon alatt a barackfára. Onnét, kis kémlelés után, mint csöppnyi gombolyag, oly puhán huppant le a hóba a balkonon. A többi veréb az ágakon leste, mi lesz. Nem történt semmi. A kis begyes ugrott egyet-kettőt, utána lecsapott a tálra, kikapott belőle egy rizsszemet, s eszeveszett iramban visszamenekedett a fára; onnét lesett a balkonunkra. A többi veréb elébb s elébb óvakodott, majd egyik a másik után röppent a barackfáig, barackfáról balkon peremére, s onnét orvul, gyanakodva, félve a tálig, s egy rizzsel vissza az ágra. Ellepték már egészen a fát. És most kezdődött a haditanács! Micsoda lárma! Húsz? ötven? száz? - a Rózsadomb valahány verebe ott zsibong azon az egy fán, ott csivitol, s amikor elérkezik a pillanat, zúgva megindul a csapat: surrog-burrog a sok kicsi fürge szárny, s a szürke hadsereg elfoglalja a tálat. Nekilátnak, nyelik szaporán a rizsszemeket. S a tálon csak úgy kopog és pereg a sok kicsi csőr: tíz, száz, ezer békés kis géppuska kelepel, s mire a nagy csata véget ér, a tálka alja olyan fehér, hogy annál szebb a leghevesebb mosogatás után se lehet. A balkonon a hó tele van millió pirinyó szarkalábbal: a verebek lábnyomával. Azóta minden ebéd után nagy veréblakoma van Budán a balkonunkon: itt zsibong a Rózsadomb minden verebe, s zengi veréb- nyelven, hogy jólesett az ebéd, s jöhet bátran a többi veréb vendégségbe, mert van elég, s lehet mínusz tíz, húsz, harminc: a telet majd csak kibírjuk, verebek, verebek, rigók, emberek, ha van bennünk egy kis szeretet.
Ronay György
|