Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. április 3.
Egy új nyelvre bukkantak Izraelben
Egy új nyelvre, egy süket közösségen belül elterjedt jelbeszédre bukkantak izraeli tudósok. A lingvisztikusok most a kis beduinfaluban vizsgálódnak, ahol 150-en használják a 70 éve alakuló nyelvet.
Izraeli nyelvészek jelenleg is tanulmányozzák azt az újfajta nyelvet, amely egy elszigetelt kis beduinfaluban alakult ki. A lingvisztikusok szerint a mutogatáson alapuló jelbeszéd spontán módon generálódott, szinte a „semmiből teremtődött”. A tudósok úgy vélik, a jelbeszédhez hasonló új nyelv jól tükrözheti a velünk született idegpályák működését, amelyek az agy nyelvi képességeit irányítják.
Közös őstől származnak
A nyelv neve Al-Szajjid beduin jelbeszéd, és egy Negev sivatagbeli, 3500 főt számláló beduin faluban használatos. Ám nem az egész település alkalmazza ezt a nyelvet, hanem csak a falu egy része. Mindannyian egyetlen „nyelvalapító” leszármazottjai, aki 200 éve érkezett Egyiptomból, és egy helyi nőt vett feleségül. A pár öt fia közül kettő süket volt, akárcsak a kis közösség mostani 150 tagja is.
A klánt már régóta ismerték a genetikusok, de a nyelvészek csak most kezdték tanulmányozni a csoportot. A Haifai Egyetem csoportja, amelyet Dr. Wendy Sandler vezet, a The Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent friss tanulmányában megállapítja, hogy a beduin jelbeszéd spontán módon és külső hatás nélkül alakult ki. Sem az izraeli, sem a jordániai jelbeszédekhez nem hasonlít, szórendje pedig eltér a régióban használatos nyelvekétől.
A nyelvészek már régóta vitatkoznak azon, hogy a nyelv csak a kultúra által közvetítődik, tulajdonképpen az agy általános tanulási képességeihez alkalmazkodva, vagy pedig „belülről fakad”, belsőleg generálódik, genetikusan meghatározott idegpályák révén, amelyek a nyelvtan egyes elemeit szinte „előírják”. Minthogy a gyermeki beszédtanulásban mindkét tényező szerepet játszhat, illetve a két tényező szorosan összekapcsolódik, a régóta beszélt és tanult nyelvek esetében nagyon nehéz különválasztani a két faktor hatását.
A beduinok jelbeszéde viszont éppen arra jó, hogy miután a „semmiből keletkezett”, így kiszűrhető a kulturális hatások befolyása, és ez igen ritka dolog a lingvisztikusok számára.
Az utóbbi időben két jó lehetőség is adódott a velünk született elemek tanulmányozására az új nyelvek kialakulásakor. Az egyik egy nicaraguai jelbeszéd, amely egy süketek számára létrehozott iskolában generálódott spontán módon a gyerekek között. Ezt a nyelvet 1977-ben fedezték fel a közép-amerikai országban.
A másik lehetőség pedig most bukkant fel a beduinfalu közössége révén Izraelben. Mint azt a The New York Times is megjegyzi, a jelbeszédek rendelkeznek a beszélt nyelvek legtöbb tulajdonságával, hiszen például van nyelvtanuk is.
A nyelv mely része genetikailag meghatározott?
A beduin jelbeszédnek két tényezője tűnik öröklött, genetikus meghatározottságúnak. Az egyik az alany és a tárgy megkülönböztetése, a másik egy prefrencia, amely a szórendet határozza meg. Minderről Dr. Mark Aronoff, a Stony Brook University kutatója, a most megjelent cikk egyik társszerzője nyilatkozott.
Folyt köv holnap.
Forrás: http://www.geographic.hu/index.php#online
|
