Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. április 5.
Vannak csöndes éjszakák, Mikor lehunyod a szemed, És végig vágtat előtted Ez a rémes ízű jó, Ez az életed!
Soha ne felejtsd el, Sírni könnyek nélkül is lehet. A vidámság oly sokszor Álca az arcokon. Ott legbelül megszakad Egy szép napon,
Lemondás, De azért vágyódsz te is A hegycsúcsok után, Mint a nagymadár, Ó, és senki se vár!
Ref. És te csak bámulsz kifelé Az ablakon. Unottan nézed a kövér Esőcseppeket. Sokszor sírni lenne kedved És a csendet hallgatod. A büszkeség megöli, Elsodorja az érzelmeket!
Elfáradt a világ, kevés a hely Kevés az érzés, túl sok a könny Túl sok a vér! És nincs esélyünk,hogy egyszer Jobb lesz majd talán.
Fagyott minden, elmúlt a nyár Elmúlt a nyár, fagyott minden Mély homály.
Ref. És te csak bámulsz kifelé Az ablakon. Unottan nézed a kövér Esőcseppeket. Sokszor sírni lenne kedved És a csendet hallgatod. A büszkeség megöli, Elsodorja az érzelmeket!
|