Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2005. április 13.
Sangri La
Az eszményi közösség, valahol Ázsiában, a korrupt civilizációtól távol, magával ragadta a 20. század emberének képzeletét. Létezik ez a Paradicsom?
"Conway számára első pillantásra víziónak tűnhetett... S valóban különös, már-már hihetetlen látvány volt. A kőszirten megtelepülő virágok meglepő kecsességével színes pavilonok csoportja kapaszkodott a hegyoldalba. Fenséges volt és elragadó. Ellenállhatatlan érzés vonzotta a tekintetet a kékesfehér tetőkről fel a szürke sziklabástyához... És mögötte, kápráztató piramisként nyúlt az égig a hófödte Karuk. Lehet, gondolta Conway, hogy ez a világ legfélelmetesebb hegyvidéke..." Ez volt Conway első benyomása Sangri-Láról, a Tibetben megbúvó lámakolostorról, ahogy azt James Hilton romantikus kalandregényében, az Eltűnt horizontban olvashatjuk.
Valahol a "Himalája nyugati vonulatán messze túl, a Föld legkedvesebb hegyének", a Karakulnak meredélyén megkapaszkodó lámakolostor paradicsomi közösséget teremtett a lent elterülő termékeny völgy világi népével. Az itt lakók békében, harmóniában, a mértékletesség törvényei szerint éltek. "Mértéktartó szigorral uralkodunk, s viszonzásul megelégedésünkre szolgál a mértéktartó engedelmesség" mondja egy lámajelölt. Később a regényben a főláma részletesebben kifejti a jóindulatú autokrácia működését, "Nem alkalmazunk szigort, s nem élünk merev szabályok szerint. Úgy cselekszünk, ahogy helyesnek véljük, kismértékben a múlt példái szabják meg tetteinket, ám sokkal inkább jelenlegi bölcsességünk és jövőbe látásunk."
Sambala
E különös, és jövőbe látó lámák a civilizációs örökség, többek között a kínai porcelán és Mozart, megőrzésének szentelték életüket, arra tettek fogadalmat, hogy megőrzik a kulturális értékeket a barbársággal szemben, mely jóslatuk szerint eluralkodik a világon… Rejtett kolostorával és megindító szerelmi történetével, az Eltűnt horizont lázba hozta a nyugati világot, és Sangri-La, Atlantisszal, Lyonesseszel és Eldorádóval együtt, gyakorta keresett, ám ritkán megtalált vágyként, álomvilágként a közhit részévé vált…
Az Eltűnt horizontot talán nem pusztán az írói képzelet teremtette. Meglehet, hogy a Távol-Keleten régóta elterjedt regéken alapszik, melyek a világtól távoli Paradicsomról szólnak. A korai buddhistaírások Csang Sambalának nevezik, s az ősi bölcsesség forrásaként beszélnek róla. Valamikor nagyon sokan hittek a hely létezésében Kínában a Kunkín hegységről azt tartották, hogy van egy völgye, ahol halhatatlanok élnek tökéletes harmóniában. Az indiai legendák szerint volt egykor egy Kalapa nevű hely a Himalájától északra, ahol "tökéletes férfiak" éltek…
Az orosz néphit szerint, ha valaki a tatár hordák nyomát követi vissza Mongóliáig, megtalálná Belovogyét, ahol szent emberek élnek a világtól távol, a Fehér Vizek Földjén. Sambala, immár egy újabb név a vágyott álomvilágra, állítólag Tibetben vagy Tibettől északra található, ahol látszólag áthághatatlan hegyek termékeny és zöldellő völgyeket öveznek. De valóban létezett ez a titokzatos Paradicsom, vagy csupán a képzeletben élt ?
Folyt köv: holnap
Forrás: http://www.freeweb.hu/beluard/
|
